XVI. évfolyam 8. szám - 2016. augusztus

DOBERDÓ EMLÉKÉRE

Önkormányzati koszorú az Isonzónál

Isonzó Expressz

Az Isonzó Expressz először az első világháború centenáriuma alkalmából, 2015-ben indult útnak Budapestről. Ausztrián és Szlovénián keresztül közlekedett Olaszországba, az isonzói harctér helyszíneihez. A különvonatot az Indóház, a MÁV Nosztalgia Kft., a Budakeszi Kultúra Alapítvány, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok Hivatal, valamint a Nagy Háború Kutatásért Közhasznú Alapítvány összefogása hozta létre. A nagy sikerre való tekintettel a programot 2016-ban megismételték, új programokkal, látnivalókkal bővítve.

Az idén egy új nosztalgia kocsi is útra kelt az expresszel, a Doberdó nevet viselő személyszállító kocsit május 2-án ünnepélyes keretek között avatták fel a Vasúttörténeti Parkban. A százegy éve, 1915 májusában kezdődött és közel két és fél évig elhúzódó isonzói harcok egyik legvéresebb helyszíne ugyanis a mai Olaszország területén fekvő Doberdó-fennsík volt. A Doberdó kulcsfontosságú pontjait elsősorban magyar ezredek védték hősiesen és áldozatosan. A névadó ünnepséggel a doberdói csaták áldozatainak állítottak emléket.

Emlékút a harctérre

A 2016. július 17-21. között közlekedő Isonzó Expressz utasai ellátogattak az isonzói, doberdói emlékhelyekre, ahol megemlékezéseken, előadásokon vettek részt. A különvonat az ötnapos körutazás során bejárta a Nagy Háború egykori olasz frontjának a mai Szlovénia és Olaszország határára eső hadműveleti területeit, megemlékezve az ott elesett többszázezer katonáról. A vonatnak egy vörösvári utasa is volt: Lovas Ferenc, aki Pilisvörösvár Önkormányzatának koszorúját is magával vitte az emlékhelyre.

Önkormányzati koszorú a Magyar Kápolnában

Lovas Ferencet a 75. születésnapja alkalmából gyermekei fizették be a különleges utazásra. A történelem és a hadászat iránt érdeklődő nyugdíjas asztalos, aki Pilisvörösváron a Gesztenye utcában lakik, felajánlotta a város önkormányzata számára, hogy szívesen elvisz és elhelyez egy koszorút valamelyik magyar emlékműnél. „Mivel a Nagy Háború 100 éves évfordulóját ünnepeljük ezekben az években, elfogadtuk a felajánlást, és készíttettünk egy koszorút – meséli Pándi Gábor alpolgármester. – Vörösvári katonák is teljesítettek szolgálatot ebben a pokolban, és többen megsebesültek vagy hősi halált haltak ezen a frontszakaszon. Az ő emlékükre került elhelyezésre Visintiniben, a Magyar Kápolna falán az önkormányzat koszorúja.”

Isonzó jelkép – fogalmazott az alpolgármester: „Az isonzói hadszíntér a magyar honvédelem történetének egyik legvéresebb helyszíne volt, ahol a 12 csata során összesen 1 millió 300 ezer ember esett el, sebesült meg vagy került fogságba. Az olaszok vesztesége (981 000 fő) több mint kétszerese volt az osztrák-magyar veszteségnek (441 000 fő). A magyarság számára az óriási veszteségek miatt Isonzó és Doberdó történelmi-földrajzi fogalma – a gyászon és a szomorúságon túl – a magyar katonai helytállás jelképei lettek.”

Vörösvári Újság