XVI. évfolyam 1. szám - 2016. január

Hulladékgazdálkodás 21. századi módra

Már több mint tíz éve zajlik az a Duna-Vértes önkormányzati társulási projekt, amely a regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását célozza. A vörösvári polgárokat ez eddig nem érintette testközelből, ezért nem is csoda, ha nem sokan rendelkeznek érdemi ismeretekkel a témában. De a vörösvári szelektív hulladékudvart 2015 végén műszakilag átadták, s tavasszal valószínűleg üzembe is helyezik. Decemberben ennek kapcsán tartottak lakossági fórumot a Művészetek Házában.

A december 9-ére meghirdetett lakossági fórum elég szűkkörűre sikerült, nem sok érdeklődő tévedt a Művészetek Háza vetítővel felszerelt emeleti termébe, ahol Martin Attila, a Zöld Jövőnkért Hulladékhasznosító Kft. ügyvezetője röviden ismertette a projektet és a legjellemzőbb számokat, és a Vörösvári Újság számára külön is összefoglalta a tudnivalókat:

A projekt pontos neve: Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer létrehozása. Ez egy 15 milliárd forintos beruházási értékű nagyprojekt, amely 420 ezer lakost (mintegy 170 000 háztartást) fog ellátni, s az első üteme most már gyakorlatilag kész is. Célja a térség lakossági hulladékgazdálkodási problémáinak hosszú távú megoldása, amivel egyben EU-kötelezettséget is teljesítünk.

vorosvari-ujsag-2016-01-00014• Mik voltak a legfőbb problémák az eddigi rendszerrel?

A beruházó a Duna-Vértes Köze Regionális Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Társulás. Ezt 79 települési önkormányzat alapította 2004-ben, kifejezetten azzal a céllal, hogy ebben a Duna mentén terjedő nagyrégióban – vagyis Szentendrétől Tatabányáig – megteremtsék annak a feltételeit, hogy a hulladékot ne csak lerakják valahol, hanem a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsák is – akár anyagában, akár energetikailag (elégetik – szerk.) –, és így jóval kevesebb hulladék kerüljön lerakásra, mint most. Jelenleg ebben a régióban a begyűjtött hulladék 95%-át egyszerűen lerakják. Ha az új rendszer teljes kapacitással üzemel majd, akkor a hulladékmennyiség 30-40%-a hasznosítható lesz – ez mintegy 120 ezer tonna. 

• És hogyan valósul meg ez a cél?

A projekt első ütemében épült egy komplett hulladék-előkezelő mű Tatabányán, ahol a hulladékból alternatív tüzelőanyagot állítanak elő, és itt szelektív válogatás is folyik. Szentendrén épült egy átrakóállomás, ezen kívül létesült 6 darab hulladékudvar is. Egy ezek közül Pilisvörösváron létesült. A szelektív udvarban a rendes, normál kommunális szeméttel együtt nem kezelhető, ún. szelektív hulladékokat lehet elkülönítetten gyűjteni (papír, műanyag, üveg, fém, veszélyeshulladék, elektronikai hulladék stb.). A projekt térségi szinten tartalmaz továbbá komposztálókat, ahol a szerves hulladékot komposzttá alakítják; szelektív gyűjtő szigeteket; gyűjtőedényzetet, melyekkel a hulladékgyűjtő szigeteket bővítik; járműveket, melyekkel a hulladékot gyűjteni, szállítani lehet; hulladékkezelő gépeket; valamint egy hulladéklerakót, ahova a maradék hulladékot rakják. A bicskei mechanikai előkezelő, a tatabányai és komáromi komposztáló a második ütem során, 2016-ban épül meg. A beruházás hosszú távra biztosítja majd a depónia-kapacitást, és a szállítást is gazdaságosabbá teszi a jelenlegihez képest.

vorosvari-ujsag-2016-01-00013• A pilisvörösvári lakosság számára mi fog változni?

Ami közvetlenül a pilisvörösváriakat érinteni fogja, ami látható és kézzelfogható lesz, az az, hogy Pilisvörösváron lesz egy úgynevezett szelektív hulladékgyűjtő udvar, mely a Fácán utcában, a régi, rekultivált szeméttelep és hulladékátrakó állomás helyén, tehát egy hulladékövezetben létesül, viszont modern lesz. Ebbe a hulladékudvarba be lehet vinni azokat a hulladékokat, amelyeket a normál szemétszállítás során nem visznek el. Gondolok itt például kifejezetten a háztartásokban felhalmozódó vegyi anyagokra, festékekre, sütőolajra, kisebb felújítások után maradt építési törmelékre, és minden veszélyes hulladéknak minősülő anyagra, aminek a sorsa eddig bizonytalan volt. Ezentúl nem kell megvárni az éves veszélyeshulladék-gyűjtési akciót, hanem az elhasznált fűnyíró- vagy sütőolajat bármikor bevihetjük ide, itt pedig környezetkímélő módon kezelik, tárolják, és elszállítják, ahova kell. Az elektronikai hulladékot is le lehet majd itt adni, illetve azokat a papír, műanyag és egyéb hulladékokat, amelyeket a normál szemétgyűjtés keretében vagy a szelektív gyűjtőhelyekre nem lehet kihelyezni.

• A hulladékudvart kik vehetik igénybe? Csak pilisvörösvári lakosok?

Nem, a környékbeli települések lakói is. Az egész régióban összesen kilenc szelektív hulladékgyűjtő udvar épül – többek között Nyergesújfalun, Tatabányán, Csákváron –, így ezek a létesítmények nemcsak az adott település lakóit fogják kiszolgálni, hanem a környékbelieket is.

vorosvari-ujsag-2016-01-00012• Mikor nyit az udvar?

A projekt első ütemének átadás-átvétele és konkrétan a pilisvörösvári hulladékudvar műszaki átadása a társulás részére 2015 végéig lezajlott. Üzembe helyezni valószínűleg 2016 tavaszán fogják.

• A házhoz menő szelektív gyűjtés emellett megmarad?

Természetesen megmarad a házhozmenő szelektív gyűjtés is. 

• A pilisvörösvári kommunális hulladék hova kerül majd?

Az első ütem elkészültével Tatabányára kerül, amikor pedig átadják a bicskei mechanikai előkezelő üzemet, akkor Bicskére fog kerülni a hulladék, ott gépi úton előkezelik, és csak a maradék kerül majd a tatabányai hulladéklerakóba.

• A projekt egy pályázat segítségével valósul meg. Hogy néz ki a finanszírozás? 

Ez egy uniós finanszírozású projekt, 15 milliárd forint összköltséggel. Az önkormányzatok által fizetendő önrészt a magyar állam átvállalta.

Hozzá kell tennem, hogy a társulás arra jött létre, hogy fokozatosan fejlessze a régióban a hulladékgazdálkodást, tehát attól, hogy ez a projekt most véget ér, a második ütem pedig 2016-ban befejeződik, a társulás nem szűnik meg, hiszen révén lehet még pályázni majd újabb és újabb fejlesztésekre, illetve az ezeket szolgáló eszközökre.