XVI. évfolyam 3. szám - 2016. március

REMÉNYTELJES A 2016. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS – Interjú Gromon István polgármesterrel

• Elfogadta a képviselőtestület a 2016-os költségvetést.  Nézzük először a számokat a bevételi oldalon! Az önkormányzatok egyik fő bevételi forrása az állami támogatás. Változnak-e az idén az állami támogatások, mire lehet számítani?

Az önkormányzati hivatal működéséhez nyújtott állami támogatás a tavalyihoz képest ismét csökkent, több mint 17 millió forinttal. A köznevelési feladatok támogatásában lényegi változás nincsen. A pénzbeli szociális ellátásokra már egyáltalán nem kapunk állami támogatást – igaz, a feladatok döntő része a Járási Hivatalhoz került. A családsegítés és gyermekjóléti ellátások, valamint a házi segítségnyújtás terén a jogszabályi környezet jelentősen megváltozott. Ez az átalakulás Pilisvörösvár számára a családsegítés és gyermekjóléti alapellátásban kb. 14 millió forintos, a családsegítő és gyermekjóléti központ létrehozásával kapcsolatban pedig további 10,7 millió forintos, összesen 24,7 millió forint többletkiadást jelent. A könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása csekély összeggel, de emelkedett – a lakosságszám emelkedéséből adódóan. Közmunkaprogram-támogatást az idén is igényelhetünk. Összességében azt mondhatom, hogy az államtól kapott működési támogatás a tényleges működési költségeinknek csupán a 42,7 %-át fedezi. 

• A másik legnagyobb bevételi forrást az önkormányzat számára a helyi adóbevételek jelentik. Mi várható ezen a téren? 

A tavaly befolyt adók alapján úgy látjuk, hogy a magánszemélyek kommunális adójából az idén 85 millió forint bevétel várható, ez 5 millió forinttal kevesebb, mint a 2015-ös előirányzat volt. Iparűzési adóból 480 millió forint bevételre számítunk, ez 60 millióval több, mint a tavalyi előirányzat volt. A gépjárműadóból – a 60%-os állami elvonás mellett – a tavalyihoz hasonló, 49 millió forintos bevételt várhatunk.

• Tervezik-e az idén az adók emelését vagy új adó bevezetését?

Adóemelés vagy új adó bevezetése nem került szóba, mivel – hála Istennek, az előző évek sikeres gazdálkodásnak köszönhetően – az önkormányzat kasszája jó állapotban van, s ilyen eszközök bevetése nélkül is lehetővé teszi a kiegyensúlyozott gazdálkodást. Ez azt jelenti, hogy az intézmények fenntartásához és működtetéséhez, valamint a városüzemeltetési feladatok ellátásához a források rendelkezésre állnak, fejlesztést pedig annyit tervezünk, amit saját bevételből vagy pályázati támogatásból hitelfelvétel nélkül, biztonságosan finanszírozni tudunk.

Adóemelés egyébként Pilisvörösváron utoljára hét évvel ezelőtt, 2009-ben volt, amikor megszüntettük a vállalkozók kommunális adóját, valamint eltöröltük az üzleteket és műhelyeket terhelő építményadót, s a kieső bevételek pótlására a helyi iparűzési adó mértékét felemeltük 1,45-ról 1,55 %-ra. Ez tehát nem is volt igazi adóemelés, mert a változtatások a vállalkozások számára a valóságban összességében nem többletterhet, hanem inkább némi adóteher-csökkenést jelentettek.

Új helyi adó bevezetésére Vörösváron utoljára négy évvel ezelőtt, 2012-ben, a gazdasági válság negyedik évében került sor, amikor bevezettük a magánszemélyek kommunális adóját, melynek összege az óta sem változott, ma is évi 18.000 Ft, amiből a pilisvörösvári bejelentett lakcímmel rendelkező adóalanyok évi 6.000 Ft kedvezményt kapnak. Úgy gondolom, hogy az elmúlt négy év bebizonyította, hogy a kommunális adóból származó bevételekkel jól gazdálkodunk, hiszen ebből a pénzből minden évben komoly fejlesztéseket tudtunk megvalósítani, mint például 2014-ben a Szakorvosi Rendelő liftjét, 2015-ben a bölcsődét vagy most, 2016 elején a két vasúti megállóhoz valamint a Viadukthoz vezető új szilárd burkolatú utakat.

• Milyen egyéb bevételekre lehet számítani az adóbevételeken kívül? Gondolok itt további lakáseladásokra vagy pályázatokra…

Minden évben eladunk egy-két megüresedett önkormányzati lakást, de ennek nem a bevételteremtés a célja, hanem az, hogy a veszteségesen üzemeltethető lakásoktól megszabaduljunk. 

Ami a pályázatokat illeti: minden pályázati lehetőséget igyekszünk megragadni, de a 2014-2020-as európai uniós pályázati időszak a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozó Pest megyei települések számára nem tartogat túl nagy lehetőségeket. Nagyon kevés célra, viszonylag kis összegű forrás áll rendelkezésre, miközben valószínűleg minden pályázaton nagyon sokan fognak indulni. Mi ezért inkább a saját bevételeinkre alapozva tervezünk, aztán ha mégis sikerül komolyabb fejlesztési támogatást nyerni, az már csak ráadás.

• Térjünk át a kiadásokra. Lesz-e változás a működésben?

A feladatok ellátását igyekszünk folyamatosan ésszerűsíteni, újabb és újabb megoldásokkal csökkenteni az önkormányzat működési kiadásait. Az önkormányzati intézmények gazdálkodásának hatékonyabbá és gazdaságosabbá tételére 2011-ben létrehoztuk a Gazdasági Ellátó Szervezetet (GESZ). A közétkeztetési kiadások csökkentése és az ételek minőségének javítása érdekében 2013-ban létrehoztuk és beindítottuk az önkormányzati főzőkonyhát. A városüzemeltetési feladatok rugalmasabb, gyorsabb és költséghatékonyabb elvégzése érdekében 2015-ben létrehoztuk a városgondnokságot. Az elmúlt egy év alatt a városgondnokság szervezetét fokozatosan felépítve visszavettük a kiszervezett feladatokat: a temetőüzemeltetést, a sporttelep működtetését, az utcai hulladékgyűjtő edényzetek ürítését. Most, a 2016-os évben is lesz jelentős változás: ebben az évben már az önkormányzat maga látja el az összes közterületi zöldfelület, azaz a terek, parkok, zöldszigetek, és egyéb közterületek gondozását, valamint parkolók, aluljárók, lépcsők, felüljárok üzemeltetését is. Ezek a feladatok nagy kihívást jelentenek számunkra.

• Vannak-e olyan kiadási tételek, amelyek jelentősen nőnek vagy csökkennek az előző évhez képest?

A személyi kiadások (bérek és járulékaik) városi szinten mintegy 50 millió forinttal nőnek. Részben azért, mert a minimálbérre való kiegészítést minden érintett dolgozó esetében az önkormányzatnak kell finanszíroznia, részben azért, mert az idei költségvetésben már megjelenik a bölcsőde 7 státusza és a városgondnokságon létesített 5 új státusz.

A köztemető fenntartását várhatóan mintegy másfél millió forinttal olcsóbban oldjuk meg, mint korábban, s közben megítélésem szerint – és az állampolgári visszajelzések szerint is – a temető üzemeltetésének színvonala is javult.  A közutak, hidak, alagutak üzemeltetési, karbantartása az előzetes felmérések alapján mintegy 5 millió forinttal többet igényel mint tavaly (útkátyúzás, vízelvezetés, murvázás, síkosságmentesítés).

A szociális kiadásainknak a családsegítés és gyermekjóléti ellátásokra, valamint a házi segítségnyújtásra vonatkozó jogszabályok megváltozása miatti 24,7 millió forintos növekedését fentebb már említettem.

• Milyen beruházásokat tervez megvalósítani idén az önkormányzat?

Örömmel mondhatom, hogy az idei évre rekordösszegű, összesen mintegy 254,4 millió forint értékű sajáterős beruházást tervezhettünk. Ezek között szerepel többek között a Fő u. 122. sz. önkormányzati tulajdonú épületben a fizikoterápiai rendelő kialakítása – a Fő utca-felújítás folytatása a Hősök terétől a CBA-ig (árokbefedés, parkolóépítés, járdafelújítás) –  az önkormányzati főzőkonyha teljes felújítása és bővítése – gyalogátkelőhely létesítése a Kisfaludy utcában és a Csobánkai utcában – újabb szilárd burkolatú utak építése a városi köztemetőben – járdaépítés a Rákóczi utcában a Bányató u. és a Vájár u. közötti szakaszon – járdaépítés a Solymári utcában a Vájár utcától a Széchenyi utcai piacig terjedő szakaszon – járdaépítés a Széchenyi utcai piacról a Solymári utca felé (aszfalt), lépcsőépítés rámpával a Solymári utcából a Széchenyi utcai piacra – járda- és lépcsőépítés a Széchenyi utcai óvoda mögött a CBA felé – parkolóépítés a Szent Erzsébet utca elején a Szent Flórián utcánál lévő kiteresedésen – járdaépítés, árokbefedés, parkolóépítés, vízelvezetés a  Szabadság utca elején a Vásár téri iskolától a kifelé – parkolóépítés a Templom tér északi oldalán – a közvilágítás-fejlesztése az Északi lakókörzetben. Van olyan 2016. évi beruházásunk, ami már meg is valósult: az útépítés a Ponty utcában, a Viadukt környékén és a Szikla utcában.

Az új építések mellett jelentős értékű felújításokat is terveztünk. Ilyen például – többek között – a parketta-felújítás folytatása a Polgármesteri Hivatal épületében – a Járási Tankerület és a Csatornatársulat által bérelt, valamint a Sváb Saroknak is otthont adó Fő u. 104. sz. épület külső vakolása – a műfüves pálya felújítása a sporttelepen a PUFC együttműködésével – a volt Muttnyánszky Szakképző Iskola egy épületrészének felújítása a Városgondnokság részére. Az önkormányzati intézményekben is számos karbantartási-felújítási munkát terveztünk be, összesen 16,2 millió forint értékben.

Az építések és felújítások mellett pedig közben már a következő évek fejlesztéseire is gondolunk, ezért tervek készítésére összességében mintegy 27,6 millió forintot terveztünk be a költségvetésbe. (A minél több engedélyes és kiviteli terv elkészítése azért fontos, hogy felkészülten várhassunk minden pályázati lehetőséget.) Ilyen tervek például: járdák és parkolók tervezése a Szabadság utca elején a Vásár téri iskolától a Friedrich Schiller Gimnázium végéig – a Fő utcán a Csendbiztos utca és a Pacsirta utca közötti szakaszon – a Fő utcán az Ady Endre utcától a Bányakápolna utcáig – táj és kertészeti tervek készítése a bányatavak környékének rendezésére (Városliget) – a Kálvária-hegyen a stációk melletti gyalogút kialakítására – a Vágóhíd utcai közpark  kialakítására – kiviteli tervek készítése a vízelvezető rendszer kiépítésére az Őr-hegytől a bányatavakig és a Fő utcától a Házi-réti patakig – útépítési tervek készítése a Báthory út folytatása, a Béke utca, a Kálvária utca felső szakasza, a Lahner Gy. utca, a Kandó K. utca vége, az Ady E. utca folytatása (Ady Endre köz) és a Csendbiztos utca szilárd burkolatú útjának megépítésére.

Fentieken túl jelentős eszközbeszerzéseket is tartalmaz még a költségvetés. Ilyen például a Városgondnokság részére egy fűnyíró traktor és egy kisteherautó beszerzése – nagy értékű konyhai gépek és eszközök vásárlása a konyha-felújítási projekt keretében – egy használt személygépkocsi beszerzése a Polgármesteri Hivatal részére – személygépkocsi beszerzése a Rendőrség részére.

• Hogyan alakul a civil szervezetek támogatása?

A civil szervezetek működési támogatására 2012 óta minden évben 8,9 millió forintot költöttünk. Az idén ezt az összeget felkerekítettük 9 millió forintra annak érdekében, hogy valamivel bővítsük a mozgásteret a főösszegen belüli kisebb-nagyobb változtatásokra. De ez nem jelentős változás, lényegében minden egyesület az idén is a tavalyival és a korábbi évekével megegyező összegű támogatást kap.

• A Családi Otthonteremtési Kedvezmény rendszere új feladatokat ró az önkormányzatra. Hogyan érinti ez Pilisvörösvárt?

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény rendszere (CSOK) az önkormányzatokra nem ró új feladatokat. Ez a program az állam, a bankok és a magánszemélyek ügye, melyben sem az önkormányzatnak, sem a polgármesteri hivatalnak nincsen teendője. Az igénylést a bankoknál kell intézni.

• Solymár képviselőtestülete nem fogadta el a Vörösvár–Szentiván–Solymár összekötő útra vonatkozó tanulmányterv elkészítéséről szóló előterjesztést. Mi lesz most akkor ezzel az úttal? El kell vetni ezt a tervet?

Hivatalosan még nem kaptuk meg a solymári képviselő-testület határozatát, de én is hallottam a döntésről, sőt láttam is a Pilis TV-ben az egyik solymári testületi ülést, amelyen ez téma volt. Az a szándékom, hogy a szentiváni önkormányzat vezetőjével együtt megpróbáljuk meggyőzni a solymári testületet arról, hogy igenis van értelme elkészíttetni a tanulmánytervet, hiszen éppen az adhat választ azokra a kérdésekre, amelyeket a solymári képviselők megfogalmaztak a javaslat elutasításakor. Nekem továbbra is az a véleményem, hogy érdemes megvizsgálni ennek az útnak a megépítési lehetőségeit, mert új, gyors kapcsolatot teremtene a három település között, aminek mindhárom településen sok ember örülne.

Palkovics Mária

vorosvari-ujsag-2016-03-00080