XVI. évfolyam 9. szám - 2016. szeptember

Barátságos torna

A Vörösvári Napok egyik záróprogramjaként – Szent István király napján, augusztus 20-án – került sor a sportpályán a Steckl János emléktornára, amely keretein belül ezúttal a 2004-es és a 2006-os korosztályba tartozó gyermekek mutathatták meg tudásukat a futballpálya gyepén

A megmérettetésre Visegrádról, Nyergesújfaluról és Piliscsabáról érkeztek még csapatok és az elmaradhatatlan szurkolótábort alkotó szülői „keménymag”. A rendezvény hivatalos megnyitásánál az idősebb korosztály csapatai és edzőik álltak sorba. A Pilisvörösvári UFC elnökén, Bilau Csabán – avagy ahogy sportolói körökben ismert, Csucsun – kívül Gromon István polgármester és Steckl János fia is köszöntötte a gyerekeket, akik nemcsak a Zuzu bácsi által képviselt futballfilozófiáról tudhattak meg egyet s mást, hanem az emléktornára vonatkozó szabályokat is megismerhették. Ezek közül kiemelendő, hogy a bírók nem számolták a gólokat, hiszen a megmérettetés egyik célja egy barátságos hangulatban eltöltött, sportos délelőtt volt. A húszperces mérkőzések egyidőben zajlottak a nagy pálya két félterén gyönyörű, verőfényes napsütésben. A meccsek és az idő előre haladásával bizony több árnyékos helyre „menekült” szurkoló is hangot adott annak az észrevételének, hogy a gyerekek milyen jól bírják a tűző napon az iramot. Utóbbiból bizony nem volt hiány, hiszen a fiatalok az utolsó erőtartalékaikat is latba vetve szálltak egymással barátságos „csatába”. 

Az emléktornán több mint nyolcvan gyerek volt jelen, akik közül senki sem ment haza üres kézzel…

A mérkőzések után Bilau Csaba, a vörösvári gyermekek edzője, a klub elnöke összegezte a torna tapasztalatait:

– Az őszi edzések és a hamarosan induló idény előtt egy remek felkészülési tornát játszottunk, de számomra még ennél is fontosabb, hogy a Zuzu bácsira tudtunk emlékezni, és az összes jelenlévő gyermek játéklehetőséghez jutott. Biztos vagyok abban, hogy Steckl János büszke lenne ránk, főleg arra a munkára, amit Vörösváron az utánpótlás érdekében elvégzünk.

Az utóbbi dolog felől egyébiránt senkinek nem lehet kétsége, aki nézőként, avagy drukkerként kilátogatott a tornára, és látta, hogy a vörösvári gyermekek a szünetekben itták edzőjük minden szavát. Ezt a példamutató munkát említette meg lapunk számára Zuzu bácsi fia is, aki a torna végéig jelen volt a sportpályán, és végignézte a mérkőzéseket, majd átadta a gyerekeknek az emlékérmeket:

– A srácok Csucsu vezetésével példamutató munkát végeznek a gyerekekkel, édesapám büszke lenne rájuk!

Kókai Márton