XVII. évfolyam 2. szám - 2017. február

ISKOLAÁTADÁSOK, KONCEPCIÓTERVEK, HALÁSZATI JOG, SZELEKTÍV HULLADÉKUDVAR – Interjú Gromon István polgármesterrel

• Most, hogy az állam átvette az iskolák fenntartását, maradt-e bármilyen feladat ennek kapcsán az önkormányzatoknál?

Szinte semmi. Az állam 2017. január 1. óta már nemcsak fenntartója, hanem működtetője is az iskoláknak. Ez azt jelenti, hogy a tankerületek már nemcsak az iskolák szakmai irányítását látják el, nemcsak kinevezik az igazgatót és fizetik a tanárok bérét, hanem az iskolák működtetését is ők végzik. Ezzel együtt jár, hogy a Templom téri iskola, a Vásár téri iskola és a Zeneiskola épülete, valamint az iskolák feladatainak ellátását szolgáló minden egyéb önkormányzati vagyon és vagyoni értékű jog leltár szerint 2017. január 1-jén az Érdi Tankerületi Központ ingyenes vagyonkezelésébe került. A működtetés keretében az Érdi Tankerületi Központ fizeti az iskolaépületek rezsiszámláit, fedezi az összes egyéb működtetési költséget, gondoskodik a kezelésébe került ingó és ingatlan vagyon értékének, állagának megóvásáról, karbantartásáról, a szükséges felújítások, pótlások, cserék elvégzéséről, elvégeztetéséről, az átvételkori állapotnak megfelelő szinten tartásáról.

• Mi az, amibe az önkormányzat még beleszólhat?

Az Érdi Tankerületi Központtal kötött különmegállapodás alapján a tanítási időn és iskolai programokon kívül az ingatlanokat az önkormányzat továbbra is használhatja helyi közösségi és kulturális, valamint sportrendezvények lebonyolítására. Az iskolai melegítőkonyhákat továbbra is az önkormányzat üzemelteti, mivel a gyermekétkeztetés kötelező önkormányzati feladat maradt. Az önkormányzat mint az iskolaépületek tulajdonosa évente legalább egy alkalommal ellenőrizheti a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, a vagyon rendeltetésszerű használatát. Amennyiben a Tankerületi Központ a fenntartásában és működtetésében levő iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntést hoz, előtte be kell szereznie az önkormányzatnak mint az ingatlan tulajdonosának véleményét. 

• Milyen rálátással bír jelenleg az önkormányzat az iskolákra? Hogyan tartják a kapcsolatot?

Az önkormányzatnak az iskolák szakmai munkájára, intézményként való működésére 2017. január 1-je óta semmilyen hivatalos rálátása nincsen, az iskolákkal kapcsolatos döntésekbe nincsen beleszólásunk. Az emberi, személyes kapcsolat és az együttműködés azonban reményeim szerint megmarad, hiszen ugyanazt a közösséget szolgáljuk: Pilisvörösvár polgárait. Az önkormányzat továbbra is igyekszik figyelemmel kísérni iskoláink életét, és az új jogszabályok adta keretek között segíteni a működésüket. Ha meghívnak, továbbra is szívesen elmegyünk az iskolák jelentősebb rendezvényeire, ünnepségeire, és fordítva is: szívesen vesszük, ha a tanulók közreműködnek a városi rendezvényeken. Az éves városi programtervet továbbra is az iskolaigazgatók bevonásával állítjuk össze, a többi városi intézmény, valamint a helyi civil szervezetek közreműködésével. Az iskolák intézményi tanácsába továbbra is delegál tagot az önkormányzat, így lehetőség van az iskolák és az önkormányzat közötti rendszeres információcserére. A 2017-es év első hetei alapján tehát azt mondhatom, hogy a kapcsolat nem szakadt meg, s remélem, hogy a jövőben is fennmarad.

• Múlt havi és e havi számunkban részletekben megjelent az a koncepcióterv, melyet a város három pontján tervez az önkormányzat a jövőben. Melyek ezek a fejlesztések, és mikorra valósulhatnak meg?

Pilisvörösvárnak van három olyan nagy múlttal rendelkező, a közösség életében jelentős szerepet betöltő, értékes területe – a bányatavak környéke, a Kálvária-domb és a Vágóhíd utcai volt iskolai gyakorlókert –, amelyeknek a fejlesztése az elmúlt évtizedek során különböző okokból sajnos elmaradt. Az önkormányzat a tavalyi évben elszánta magát arra, hogy egy neves tervező céggel mindhárom területre vonatkozóan elkészíttet egy-egy tájépítészeti koncepciótervet, amely tervek kiindulópontját és vezérfonalát jelenthetik ezen területek jövőbeni fejlesztésének. Annyi pénze nincsen a városnak, hogy ezeket a fejlesztéseket azonnal vagy néhány éven belül mindenestül megvalósítsa, de a tervek alapot biztosítanak ahhoz, hogy kialakuljon egy közös cél, és kis lépésekben elinduljon mindhárom terület fejlesztése.

• Mi lehet a beruházásoknál az első lépés, az, ami esetleg már a közeljövőben létrejöhet?

A bányatavak körüli területek rendezésére vonatkozó koncepcióterv megvalósításának első lépéseként a Nagy-tó körüli sétányt szeretnénk kiépíteni. Ehhez először el kell készíttetnünk a részletes kiviteli terveket, illetve tárgyalnunk kell a tó délnyugati partjának érintett ingatlantulajdonosaival a sétány optimális nyomvonalának kialakításához szükséges kisebb területvásárlásokról. Ha minden a reményeink szerint alakul, akkor 2017-ben elkészülhetnek a kiviteli tervek, megtörténhet az engedélyeztetés, és 2018-ban megvalósulhat a Nagy-tó körüli sétány, ami jelentős lökést adhat a tavak környékének további fejlődéséhez.

A Vágóhíd utcai volt iskolai gyakorlókert („gyakikert”) helyén egy közparkot szeretnénk kialakítani, melyben a terv szerint játszóterek épülnek kicsiknek és nagyoknak, tornapark létesül, és az idősebbek számára is nyugodt pihenési lehetőség nyílik majd. A megvalósítás itt is csak részletes kiviteli tervek alapján történhet.  A kivitelezés egy-másfél éven belül reményeim szerint megvalósulhat.

A Kálvária-domb tájépítészeti rendezése talán a legnehezebb feladat a három projekt közül, a tulajdonosi szétaprózottság miatt. A Kálvária-domb jelentős része ugyanis a rendszerváltozás óta magánkézben van, egy kisebb része a katolikus egyházközségé, s csak egy szintén kis rész az önkormányzaté. A cél a Kálvária-dombon lévő keresztút méltóságának visszaadása a képoszlopok körüli terület rendezésével, a keresztút nyomvonalának gyalogútként való kiépítésével, továbbá a Karátsonyi-ligeti (szabadságligeti) vasútállomás irányába elágazó gyalogút kiépítése a környezetbe illő – természetközeli – módon. A megvalósítás csak a tulajdonosokkal való egyeztetés és megegyezés után, az elkészítendő részletes kiviteli tervek alapján történhet. Ennek idejét jelen pillanatban nem tudom megjósolni.

• Visszatérve a bányatavakhoz: a tavaknál jelenleg a halgazdálkodást a Pilisvörösvári Horgász Egyesület végzi. Ez milyen tevékenységet jelent pontosan?

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mint haszonbérbe adó és a Pilisvörösvári Horgász Egyesület mint haszonbérlő 2002. február 11. napján haszonbérleti szerződést kötött a pilisvörösvári bányatavak halászati jogára. A haszonbérleti szerződés 2003. november 30-án módosításra került, és haszonbérbe adóként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyébe Pilisvörösvár Város Önkormányzata lépett. A szerződő felek a haszonbérleti szerződést 2002. április 1. napjától 15 éves időtartamra, azaz 2017. április 1. napjáig kötötték, tehát a szerződés rövidesen lejár. 

A Pilisvörösvári Horgász Egyesület a haszonbérleti szerződés keretében minden évben elvégzi a haltelepítést, biztosítja az egyesület tagjainak és a napijegyes horgászoknak a horgászati lehetőséget. Halőröket alkalmaznak, akikkel ellenőrzik, hogy a horgászat a törvény rendelkezései és az egyesület horgászrendje szerint folyik-e. Mindezek mellett a halállomány és a vízminőség védelme érdekében a tópart rendben tartásában, a vízpart védelmében is részt vesznek.   

• A halászati jog további bérbeadására most pályázat kiírásáról döntöttek. Ezt a pályázatot mennyiben befolyásolhatják vagy módosíthatják a tavak környékének fejlesztésével kapcsolatos tervek?

Mivel a bányatavak halászati jogára vonatkozó haszonbérleti szerződés 2017. április 1. napján lejár, az önkormányzatnak mint tulajdonosnak el kellett döntenie, hogy mint a halgazdálkodásra jogosult, a továbbiakban is haszonbérbe adja, vagy esetleg maga kívánja végezni a halgazdálkodási tevékenységet. A képviselő-testület úgy döntött, hogy az első megoldást választja, és pályázatot ír ki a bányatavak halgazdálkodási jogának haszonbérletére.

A haszonbérbe adás a tavak koncepciótervének megvalósítását nem hátráltatja, inkább pozitívan befolyásolja. A pályázati felhívásban ugyanis szerepel, hogy a pályázat elnyerésének feltétele, hogy a pályázó a tavakra készült tájépítészeti koncepcióterv megvalósításában a haszonbérbe adóval együttműködik, és hogy köteles tűrni a koncepciótervben meghatározott egyéb tóhasználati funkciókat (csónakázás, fürdés, piknik, rekreációs tevékenység stb.). Ugyancsak feltétele a most kiírt pályázat elnyerésének, hogy a haszonbérlő a tavak partján lévő bódék, stégek, egyéb építmények 5 éven belüli, azaz 2022. április 1-ig való elbontásában a haszonbérbeadóval együttműködik oly módon, hogy nem engedélyezi a horgászatot annak a bódétulajdonosnak, aki nem köt az önkormányzattal közjegyző előtt megállapodást arra vonatkozóan, hogy vállalja a bódé, stég, egyéb építmény legkésőbb 2022. április 1-jéig történő elbontását. (Aki vállalja az elbontást, annak az írásbeli nyilatkozat aláírásától a tényleges elbontás időpontjáig nem kell fizetnie közterület-használati díjat). További pályázati feltétel, hogy a haszonbérlő beépíti az alapszabályába, hogy nem ad horgászjegyet és nem biztosít horgászati lehetőséget annak a bódétulajdonosnak, aki nem vállalja a bódé, stég, egyéb építmény 5 éven belüli elbontását.

• Már egy ideje téma a pilisvörösvári hulladékudvar megnyitása, többször is módosult ennek a határideje. Most úgy tűnik, újabb lépés történt. Hogy áll jelenleg az ügy?

Január 19-én felkeresett hivatalomban Martin Attila, a Zöld Jövőnkért Hulladékhasznosító Kft. ügyvezetője, aki a Duna­Vértes Hulladékgazdálkodási Társulás megbízásából koordinálja A települési szilárd hulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése program elvégzése c. KEOP-pályázat keretében megépült létesítmények – köztük a pilisvörösvári szelektív hulladékudvar – működésének elindítását. Ügyvezető úr a megbeszélésen tájékoztatott arról, hogy a hulladékudvar megnyitásának feltétele, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese, a Vértes Vidéke Nonprofit Kft. mint üzemeltető az udvar megnyitásához szükséges hatósági engedélyeket (telepengedély és környezetvédelmi engedély) megszerezze. Az engedélykérelmeket már beadták, s az engedélyek várhatóan legkésőbb 2017. március 15-ig meglesznek. 

• A mostani tervek szerint mikor nyílhat meg a hulladékudvar?

Az üzemeltető cég már ki van választva (Zöld Bicske Nonprofit Kft.), a telepengedély és környezetvédelmi engedély birtokában a hulladékudvar üzemeltetése azonnal megkezdődhet, várhatóan és remélhetőleg március hónapban.

Palkovics Mária


ELADÓ TELEK

Szent Erzsébet u. 170. ~ 500 m2 alapterületű, belterületi, üres építési telek.
Közművek az ingatlan előtt.

6 900 000 Ft

Információ: 06-26-330-233 / 130. mellék