XVII. évfolyam 1. szám - 2017. január

Német-magyar nyelvi sarok

BLICCELÉS, BLICCEL

A VOLÁN-buszok járatain jól látható helyen a következő felirat olvasható: „A bliccelés pótdíjazást vagy utazásból való kizárást von maga után!” A „bliccelés” szó nyilvánvalóan a jegy vagy bérlet nélküli utazást jelenti.

Ez a szó a német „Blitz” (=villám) szóból ered, mely egészen az ófelnémet időkig (750­1050) követhető vissza. Igeként („blitzen”) évszázadokon keresztül csak a konkrét meteorológiai eseménnyel, a villámlással kapcsolatban, valamint a „megcsillan”, „felvillan” kifejezések szinonimájaként használták.

A „kocsmából, étteremből fizetés nélkül távozik”, „potyázik” értelmét a bécsi németben kapta a 19. század folyamán, és mind a mai napig így is használják a bécsi városi dialektusban. Míg Észak-Németországban ebben az értelemben nem ismerik a szót, addig a magyar nyelvbe Ausztriából ezzel a jelentéssel került át, és a fentieken kívül „tanórát, értekezletet (vagy valamilyen más kellemetlennek érzett rendezvényt) mulaszt” értelemben használták és használják. (A 20. század elején, Magyarországon elvétve a „füllent” és „becsap” jelentéssel is előfordult, de ez napjainkban már nem jellemző.)

A mai német nyelvben a „blitzen” szó a „villámlik” és a „hirtelen felcsillan” jelentések mellett még azt is jelentheti, hogy „vakuval fényképezik”, illetve „sebességmérő radart használ” vagy utóbbi áldozatává válik („geblitzt werden”). Lassan kezd feledésbe merülni a „blitzen” az 1970-es években divatos értelme: a német nyelvben a „Blitzer” (bliccelő) szó a nyugat-európai, a tömegrendezvényeket meztelenül megzavaró embereket jelölte, akik – nem ritkán politikai célzattal, de ki tudja, milyen konkrét eredménnyel – ilyen módon provokálták gyakran a sportesemények és kulturális rendezvények résztvevőit. A közönség hol mérgelődve, hol hahotázva követte nyomon, ahogyan a pályára vagy a színpadra befutó személyeket a rendezvényt biztosítók elkapták, pőreségüket befedték és kikísérték őket.

A „Blitz” a német nyelvben sok összetett szóban megtalálható, ilyenkor a szavakhoz a „gyors” értelmet adja hozzá, mint például a „blitzschnell” („villámgyors”) és a „Blitzkrieg” („villámháború”) esetében. Az utóbbi szó napjainkban Németországban nem számít szalonképesnek, csak konkrétan a második világháborúval kapcsolatban használják a német hadigépezet katonai stratégiájának megjelölésére.

A „Blitzkrieg” és a „bliccelés” szavakat kreatívan összekötve a baranyai illetőségű Hétköznapi Csalódások punkzenekar a Ramones együttes valószínűleg legismertebb számát, a „Blitzkrieg Bop”-ot szellemesen „BLITZeltem”-re magyarította. Ez a szám – ellentétben a kicsit homályos értelmű eredeti szöveggel – magyarul egy jegy nélküli utazást énekel meg.

A magyar „bliccelés” kifejezés jó példa arra, hogy milyen közel is áll(t) egymáshoz Bécs és Budapest.

Kerekes  Gábor