XVII. évfolyam 3. szám - 2017. március

KÖLTSÉGVETÉS, 2017. ÉVI BERUHÁZÁSOK, ARCULATI KÉZIKÖNYV – Interjú Gromon István polgármesterrel

• Elfogadta a képviselő-testület a 2017-es év költségvetését. Elsőként arra kérem, hogy néhány mondatban összefoglalva értékelje az elfogadott költségvetést.

A 2017. évi költségvetés mind tartalmát, mind nagyságrendjét tekintve eléggé hasonlít a tavalyihoz. Úgy értem ezt, hogy a főösszege hasonló a tavalyihoz (2,2 milliárd forint), biztosítja a kötelező feladataink ellátásához, az intézményeink zavartalan működéséhez és a városüzemeltetéshez szükséges forrásokat, és szintén a tavalyihoz hasonló összegben, mintegy 300 millió forintos nagyságrendben tartalmaz új, saját erős fejlesztéseket. Mindez nem kis dolog – nem mindenhol van így, és nálunk sem volt így mindig. Az előző évek eredményes gazdálkodásának, valamint annak a stabilitásnak és erőnek köszönhető ez, ami a vörösvári polgárok jóvoltából a képviselő-testületben hosszú évek óta biztosítva van.

• És akkor nézzük részletesebben. Hogy alakulnak az önkormányzat bevételei – adók, állami támogatás, állami elvonás stb.?

Pilisvörösvár tekintetében az állami támogatás aránya sajnos évek óta folyamatosan csökken, mivel az adóerő-képességünk folyamatosan javul. Amelyik településen ugyanis nagyobb az adóerő-képesség, onnan az állam többet von el az elméletileg járó állami támogatásból. Tőlünk ezen szabály alapján 2015-ben 143,9 millió forintot, 2016-ban 160,9 millió forintot vontak el, 2017-ben pedig ez az összeg már 172 millió forint. Amennyiben nem változnak a jogszabályok, 2018-ban már szolidaritási hozzájárulást is fizetnünk kell, ez további jelentős elvonás lesz. Az idei évben az államtól kapott működési támogatás összesen 617,9 millió forint.

Szerencsére a saját bevételeink, az ún. közhatalmi bevételek (amelyek lényegében és döntő mértékben a helyi adókat jelentik) nem csökkennek, sőt előirányzatuk a tavalyi évhez képest 12 millió forinttal emelkedik, összesen 631,5 millió forint.  Ennek az összegnek kb. a fele a kötelező feladataink napi ellátására megy el, az összeg másik felét tudjuk fejlesztésre fordítani. 

• Hogy néz ki a kiadási oldal?

A 2,2 milliárd forintos költségvetésünkből a személyi kiadások és a munkaadókat terhelő járulékok együttesen mintegy 958,2 millió forintot tesznek ki (ez a teljes költségvetésünknek a 43,5%-a). Annak ellenére van ez így, hogy relatíve alacsonyak a bérek, és nagyon takarékosan bánunk a létszámokkal is. Konkrét ok, hogy az idei évtől a minimálbéres munkavállalók számára a bérnek a megemelt minimálbérre való felemelését biztosítani kell, s ez kb. 30 millió forint többletkiadást jelent az önkormányzatnak. Szintén konkrét ok, hogy miután az állam nyolc éve nem emelte az önkormányzati köztisztviselők bérét (miközben más ágazatokban, például a szociális területen, pedagógusoknál és az állami tisztviselőknél érdemi emelések voltak), a képviselő-testület úgy döntött, hogy a polgármesteri hivatal köztisztviselői részére 10%-os béremelési keretet biztosít, ami a járulékokkal együtt éves szinten 21,5 millió forintos többletkiadást jelent az önkormányzat számára. 

A második legnagyobb tétel kiadási oldalon a dologi kiadások, amelynek összege városi szinten 616,4 millió forint. Ebből a legjelentősebb tételek: az óvodai és iskolai étkeztetés kb. 110 millió forint, a városüzemeltetés kb. 100 millió forint, az intézmények dologi kiadásai kb. 95,3 millió forint, az igazgatási tevékenység 52,5 millió forint.

Beruházásokra és felújításokra az idei évben összesen 303,9 millió forintot irányoztunk elő. Ebből az összegből igen jelentős részt, mintegy 160 millió forintot fordítunk útépítésekre. Folytatjuk a járdaépítési programot is, mintegy 20 millió forint értékben. A közvilágítás-fejlesztés is folytatódik, erre 12 millió forintot terveztünk. Jelentős tétel az intézmények épületeinek felújítására előirányzott mintegy 26 millió forint. A későbbi fejlesztéseket megalapozó újabb tervek készítésére 10 millió forintot terveztünk.

Mindezeken túl a költségvetésbe megfelelő összegű tartalékokat is beállítottunk, ezek közül jelentősebb összeg a pályázati önrésztartalék 10 millió forinttal, a fejlesztési önrésztartalék szintén 10 millió forinttal és az általános tartalék 17 millió forinttal.

• Az olvasókat nyilván az érdekli legjobban, hogy konkrétan hol, milyen fejlesztéseket, beruházásokat tervez az önkormányzat idén. 

Az útépítési program keretében a 2017. évben szeretnénk folytatni a 2010-ben megkezdett Fő utcai felújítást a Hősök terétől a bányatelepi CBA-ig (a nyílt árok megszüntetése, zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés kiépítése, az úttal párhuzamos parkolók kialakítása, járdafelújítás). Sok-sok éves előkészítés után idén szeretnénk végre szilárd burkolattal ellátni a Kálvária utca felső szakaszát, valamint a Báthory utca folytatását a tulajdonjogilag rendezett határig. Pilisszentiván önkormányzatával közösen megépítjük a Szentiváni-hegyen a Lahner Gy. utca szilárd burkolatát. A Csendbiztos utca, valamint a Fácán utca és az Ady E. köz szilárd burkolatának megépítésére pályázatot nyújtottunk be, ezeknek az utaknak a megépítése nyertes pályázat esetén történik meg. 

A járdaépítési program keretében az idén a Fő utca bányatelepi szakaszán tervezzük a járda felújítását, a Gesztenye utca és az Ady E. utca közötti szakaszon, valamint a Karátsonyi-ligeten is lesz egy jelentős járdaépítés, a Nyár utca páros oldalán, teljes hosszon. Az Iskola utcai járda felújítására az idén kiviteli terveket készítünk, s remélem, jövőre az a járdaépítés is megtörténhet. 

A közvilágítás-fejlesztést az idén a bányatavak környékén szeretnénk folytatni, a Bányató utca folytatásában, a Városliget sétány mentén. Ezzel a tavak mögötti dombon lévő halas-madaras utcák megközelítése válik könnyebbé a téli időszakban, illetve az esti, éjszaki órákban. Egyúttal ez a közvilágítás a Vörösvári Napok rendezvényei idején is jó szolgálatot tesz majd – a továbbiakban nem lesz szükség a rendezvény idején ideiglenes közvilágítás kiépítésére.

Az intézményfelújítások közül hamarosan megkezdődik a Napos Oldal Szociális Központ Idősek átmeneti gondozóháza épületének energetikai felújítása (tetőhéjazat cseréje, hőszigetelés), valamint a Szakorvosi rendelő és az Attila utcai Egészségház épületének energetikai felújítása, az összes nyílászáró cseréjével és hőszigeteléssel. A zeneiskola udvarán egy új térburkolatos rendezvényteret alakítunk ki, mivel a Schiller Gimnázium a kézilabdapályát műanyagborítással látja el, s így a pálya a jövőben már nem lesz rendezvényterületként használható. Mindezeken túl az óvodákban is lesznek az idén is kisebb-nagyobb felújítások, a Művészetek Házába pedig egy értékes hangversenyzongorát vásárolunk, valamint kialakítjuk a színházterem megfelezését lehetővé tevő függönyrendszert.

• Van néhány függőben lévő pályázat is…

Jelenleg összesen hat elbírálásra váró pályázatunk van, ebből kettőt még tavaly, négyet már az idén adtunk be.

A tavaly beadott pályázatok közül elbírálásra vár a „Négy sportpark létesítése Pilisvörösváron” c. pályázatunk a Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Program keretében. Ezen a pályázaton nem pénztámogatást nyerhetünk, hanem magukat a sportparkokat építenék meg állami pénzből. Szintén tavaly óta elbírálásra vár a „Települést átszelő kerékpárút kialakítása Pilisvörösváron a fenntartható közlekedésfejlesztés érdekében” c. pályázatunk, melynek keretében a Fő utca bányatelepi szakaszán kialakítandó kerékpárút és annak csatlakozó létesítményei megépítésére pályáztunk, 282 760 704 Ft összegben. 

Az idei évben beadott pályázataink közül a legjelentősebb a Csendbiztos utca, illetve a Fácán utca és az Ady Endre köz szilárd burkolatának megépítésére benyújtott bel­területi útfejlesztési pályázatunk, 150 000 000 Ft támogatási összeggel, 32 092 057 Ft önerővel. Jelentős a két óvodafelújítási pályázatunk is. A „Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda fejlesztése az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javításának és a szolgáltatások minőségi fejlesztésének megvalósítása érdekében” c. pályázatunkkal 47 411 594 Ft, a „Német Nemzetiségi Óvoda és tagóvodáinak fejlesztése az óvodai szolgáltatások minőségi fejlesztésének megvalósítása érdekében” c. pályázatunkkal 16 739 593 Ft támogatást igyekszünk megszerezni. Van még egy különleges pályázatunk is, a „Pilisvörösvár Város Önkormányzata ASP központhoz való csatlakozása” c. pályázat. Ezen a pályázaton 9 000 000 Ft támogatást szeretnék kapni az ASP-rendszer kiépítéshez, ami egyébként törvényben előírt kötelezettségünk.

Reményeink szerint ezeket a pályázatokat egy-két hónapon belül elbírálják, s bízunk abban, hogy lesz köztük nyertes pályázat is.

• A 2017. évi partnerkapcsolati tervet is elfogadta már a képviselő-testület. Melyek lesznek az idei év legfontosabb partnerkapcsolati eseményei?

Az idei partnerkapcsolati eseményeket a TRINA nemzetközi zenei találkozó és a gröbenzelli testvérvárosi kapcsolat  25. jubileuma jegyében szervezzük meg. A TRINA-találkozók sorozata az idei évben a franciaországi Cébazat-ban folytatódik. Vörösvárról július 22-én egy 20 fős zenészdelegáció utazik Cébazat-ba (ifjú muzsikusok és kísérő tanáraik). Az önkormányzat részéről az idén első ízben utazik Cébazat-ba önkormányzati, illetve német nemzetiségi önkormányzati delegáció, összesen négy fővel.

Gröbenzell és Pilisvörösvár testvérvárosi kapcsolatának 25. évfordulóját augusztusban, a Vörösvári Napok keretében ünnepeljük meg. Augusztus 11 ­ 14-ig 45-50 gröbenzelli vendéget fogadunk majd városunkban: a gröbenzelli önkormányzat, a gröbenzelli táncegyesület és a gröbenzelli civil szervezetek képviselőit. A jubileumi ünnepségre meghívunk a többi testvérvárosunkból is egy-egy kisebb delegációt.  

• Egy új törvény előírja az önkormányzatok részére a települési arculati kézikönyv és településképi rendelet megalkotását. Mit jelentenek ezek a fogalmak?

A települési arculati kézikönyv egy segédeszköz az építkezők, a tervezők, a városvezetés és a főépítész számára. Egyrészt a település karakteres területrészein a már kialakult jelleghez jól illő megoldásokat mutat be, másrészt a jellegtelen településrészeken a kívánatos arculathoz kínál jó megoldásokat. 

A településképi rendelet az arculati kézikönyvre támaszkodva összegyűjti azokat az előírásokat, amelyek a legfőbb, szabállyal is leírható elvárásokat tartalmazzák. Ilyenek lehetnek például az épület tömegére, a tetőhajlásra, a rikító színek használatának elkerülésére vonatkozó előírások. Ezeken kívül ebbe a rendeletbe kerülnek a helyi értékvédelem előírásai és a reklámtáblákra vonatkozó szabályok is.

• Ki készíti el, s milyen szempontok alapján az arculati kézikönyvet?

Az arculati kézikönyvet a jogszabályban meghatározott szempontok alapján, olyan szakembereknek kell elkészíteniük, akik ismerik a várost, felismerik az egyes városrészek sajátos tulajdonságait, és jellemezni is tudják azokat. Terveink szerint a főépítész végzi majd a kézikönyv elkészítésével és a rendeletmódosításokkal kapcsolatos eljárások koordinálását, a főépítészi munkatárs az ezzel kapcsolatos levelezést, valamint a Lechner Tudásközponttal való kapcsolattartást. Mivel ez a feladat nagyságát tekintve a főépítész munkaidejét, illetve a főépítészi munkatárs munkaidejét és munkakörét is meghaladja, egy további szakember bevonását is tervezzük.

A települési arculati kézikönyv elkészítéséhez alapvetően sok példa megkeresésére lesz szükség. A város történeti magjának a karakterét a régi fényképek vizsgálata alapján lehet majd jól bemutatni, de legalább ilyen fontos azoknak az új házaknak a megkeresése és bemutatása is, amelyek a hely szelleméhez igazodva a hagyományokból harmonikus továbbfejlődéssel létrejött, 21. századi épületek. A munkában a város lakói is tudnak segíteni, mégpedig elsősorban régi fotókkal. Kérjük is, hogy akinek van olyan régi fényképe, amin – akár csak a háttérben is – látszik egy szép régi ház, azt beszkennelve küldje be az önkormányzathoz az info@pilisvorosvar.hu címre. Személyesen is be lehet hozni régi fényképet a főépítészhez a fogadóóra idejében (hétfő 13­17 óra), az így behozott képeket mi beszkenneljük és rögtön vissza is adjuk.

Az esetleges aggodalmak eloszlatása érdekében szeretném megjegyezni, hogy a régi fényképek vizsgálatának célja nem az, hogy a végén a városból skanzent csináljunk. Az arculati kézikönyv olyan kézikönyv lesz az építkezők számára, ami jó példák bemutatásával útmutatót ad ahhoz, hogy új épületükkel hogyan tudnak illeszkedni városunk építészeti hagyományaihoz.

Mind az arculati kézikönyv, mind a településképi rendelet megalkotása előtt lakossági egyeztetés is lesz, úgyhogy akit érdekel a téma, az írásban, vagy – az ezzel kapcsolatos fórumokon – szóban is tehet majd észrevételt, javaslatot. Úgy gondolom, hogy a szakemberek és a lakosság együttműködésével sikerül majd olyan dokumentumokat megalkotni, amelyek érdemben segítik városunk és városképünk további szépülését.

Palkovics Mária