XVII. évfolyam 11. szám - 2017. november

Közmeghallgatás 2017.

A megszokottól kissé eltérő napirendekkel tartotta meg idei közmeghallgatását városunk képviselő-testülete október 12-én, csütörtökön. Az önkormányzat elmúlt egy évéről szóló beszámoló mellett itt mutatta be Kálmán Kinga főépítész a Települési arculati kézikönyv és a Településképi rendelet tervezetét, és természetesen a közérdekű lakossági kérdések, hozzászólások sem maradtak el.

A Művészetek Háza színháztermében megjelent érdeklődőket Berényi Ildikó, az intézmény igazgatónője köszöntötte, majd ismertette a közmeghallgatás menetét. Ezután Gromon István polgármester hivatalosan megnyitotta az önkormányzati ülést, a képviselő-testület pedig elfogadta annak napirendjét.

Települési arculati kézikönyv és Településképi rendelet

Az első napirendi pont keretében Kálmán Kinga főépítész elsőként a Települési arculati kézikönyvet mutatta be, színes képekkel illusztrálva. A főépítész részletesen ismertette a kézikönyv felépítését, tematikáját. A kézikönyv fényképeken keresztül mutatja be a várost magát. Az arculati kézikönyv tulajdonképpen arra való, hogy a Pilisvörösváron építkezőknek javaslatokat tegyen arra, hogy hol, milyen módon lehet építkezni úgy, hogy az illeszkedjen a település, a településrész képéhez. A főépítész asszony röviden bemutatta a város különböző településrészeinek karakterét, és a jó példákon keresztül néhány főbb szempontra is felhívta a figyelmet, a ház elhelyezkedésétől kezdve a tetőn, a homlokzaton és ablakon át egészen a kerítésekig.

A kézikönyv bemutatása után a Településképi rendeletről beszélt Kálmán Kinga. A rendelet már nem osztja annyi különböző részre a várost, mint az arculati kézikönyv, hiszen egységesebb szabályokat tartalmaz. Három fő területet jelöl meg: egy történelmi központi részt, egy kertvárosi részt és egy ún. tájterületet. A rendelet első része a helyi értékvédelemről szól, a második rész a településképi szabályok gyűjteménye, a harmadik rész pedig az eljárási szabályokat tartalmazza. A teljes rendelet megtalálható a város honlapján.

Az önkormányzat elmúlt egy éve

A főépítész asszony előadását Gromon István polgármester beszámolója követte. Elsőként a képviselő-testület munkarendjét ismertette, majd az önkormányzat gazdálkodásán belül a bevételekre tért rá. A vörösvári önkormányzat költségvetése idén kb. 2,5 milliárd forint volt, ebből kell a törvény által előírt feladatokat és az önként vállalt kötelezettségeket is teljesíteni. A helyi adókból kb. 570 millió forint folyt be. Az állami normatív támogatás nőtt a tavalyihoz képest, de ehhez több állami feladat is társult, és a támogatásnövekedést meghaladja az adott feladatra eső kiadások összegének növekedése. Jelentős tételt tesz ki a bevételek között a pályázatokból befolyt összeg is. Vörösvár adóerő-képessége egyre nő, ami örvendetes jelenség, mert azt mutatja, hogy a helyi vállalkozások jó állapotban vannak, ugyanakkor ez azt hozza magával, hogy csökken az állami működési célú támogatás, hiszen ezt a települések adóerő-képességük arányában kapják. A tavalyihoz képest ezért a működési célú állami támogatás 11 millióval csökkent az idén. Jelentős, 20,5 milliós bevételre tett szert az önkormányzat az elmúlt egy évben a saját tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásából.

A bevételek után a kiadásokat ismertette a polgármester. A személyi kiadások az önkormányzatnál csökkentek, a polgármesteri hivatalnál növekedtek. Ennek egyik oka, hogy a főzőkonyha 2017-től átkerült az önkormányzattól a hivatalhoz. A polgármesteri hivatal kiadásai az idei béremelések miatt is növekedtek a tavalyihoz képest. A hivatal dolgozóinak ugyanis 9 év után először sikerült emelni a fizetését (átlagosan 10%-kal), ez éves szinten kb. 21,5 millió forint kiadást jelent. 420 millió forintot fordított az önkormányzat fejlesztésre és felújításra az elmúlt egy évben, ami rekordösszegnek számít, mivel a döntő része nem pályázati támogatás, hanem saját forrás volt.

A kiadások egyik legnagyobb tétele az intézmények fenntartásának és működtetésének költségei. Az önkormányzatnak jelenleg 7 intézménye van: a Német Nemzetiségi Óvoda, a Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda, a Művészetek Háza Kulturális Központ és Városi Könyvtár, a Szakorvosi Rendelő, a Polgármesteri Hivatal, a Gazdasági Ellátó Szervezet és a Pilisvörösvári Tipegő Bölcsőde. A hét intézménynek összesen 220,75 státusza van, az önkormányzat így kb. 220 főnek ad munkát. Az intézmények fenntartásának (bérek, járulékok, épületek stb.) költsége éves szinten több mint 430 millió forint.

A városüzemeltetési kiadások között szilárd burkolatú utak karbantartására, azaz kátyúzására saját forrásból kb. 1,3 milliót költött idáig az önkormányzat, murvás utakra 750 ezer forintot. Az útfelújítások nagyobb részét vis major pályázatból finanszírozták, több mint 8 millió forint értékben. Szociális ellátásokra kb. 10 millió forint ment el, a civil szervezetek támogatására nagyjából 9,5 millió forintot költöttek. Ingatlanok megvásárlására az elmúlt egy évben 23 millió forintot fordítottak. Jelentős költség az engedélyes tervek készítése, ez az elmúlt egy évben közel 20 millió forintot jelentett.

Az elmúlt egy év alatt 25 kisebb és 25 nagy fejlesztést sikerült megvalósítani. Ide tartozik többek között a Városháza klimatizálása, az Északi lakókörzet közvilágítás-fejlesztése, a két általános iskola villámvédelmi rendszerének kiépítése, a fizikoterápiás rendelő megépítése, a Napos Oldal Szociális Központ energetikai felújítása, a Fő utca bányatelepi szakaszán a járda megépítése, a Nyár utcai járdaépítés, a Német Nemzetiségi Óvodában végzett felújítások, az Attila utcai egészségház és a Szakorvosi Rendelő energetikai felújítása, a Kálvária utcai út elkészítése. Folyamatban van a Lahner György utcai és a Báthory utcai út megépítése, valamint a Városliget sétány közvilágításának kiépítése.

Jelentős állami fejlesztések is megvalósultak Pilisvörösváron az elmúlt évben. Ilyen volt az új posta megépítése, a Budapest–Esztergom vasútvonal villamosítása és a 10. sz. főút közúti aluljárójában az automata síkosságmentesítő rendszer kiépítése.

Az „Egyebek” témakörében kitért a polgármester olyan témákra is, melyek pénzügyileg ugyan nem részei az elmúlt egy éves önkormányzati gazdálkodásnak, de foglalkoztatják a lakosságot. Ilyen a sportcsarnok ügye, amely nem önkormányzati beruházásban, hanem a Kézilabda Sportkör beruházásában valósulna meg a tervek szerint, TAO-pályázati támogatásból. A sportcsarnok a tervek szerint acélvázas szerkezettel, fehér és szürke alumínium falpanelekkel épülne. Tervezett építménymagassága 7,52 méter, alapterülete 1993,5 m2. A telek tervezett beépítettsége 26,82%, a megmaradó zöldfelület 46,33%.

A tanuszoda a Pilisvörösvári járáshoz tartozó települések iskolásainak úszásoktatásásra épül, és állami beruházásban valósul meg, a tervek szerint 2019-re. Egy 15×25 méteres úszómedence és egy 10×6 méteres tanmedence lesz benne. Fenntartója és működtetője a Magyar Állam lesz. Az önkormányzat a területet adja hozzá, a 097-es parcellában lévő önkormányzati tulajdonú telkeken.

A Nagy-tó körüli futópálya önkormányzati beruházásban fog megvalósulni. Az engedélyes tervek elkészültek. Most a terepelőkészítő munkák következnek, s ha az önkormányzat a jövő évi költségvetésében biztosítani tudja a fedezetet, akkor a sétány és futópálya már a jövő évben megépülhet.

A beszámoló végén az elmúlt év emlékezetes pillanatait tekinthette meg a közönség fényképes vetítés során.

Lakossági kérdések a teljesség igénye nélkül

Az első lakossági kérdés a szabadságligeti vasútállomás feletti külterületi utak javítására vonatkozott. Itt az utat tönkretette a vasútépítés miatti nagy teherforgalom. Nyáron óriási a por, a csapadékos időszakban pedig a sár. A polgármester erre azt a választ adta, hogy mivel még belterületen is nagyon sok földút van, nem tud ígéretet tenni arra, hogy külterületen szilárd burkolatú útépítésbe kezd az önkormányzat, de a földutakat évente kétszer karbantartják.

Egy Piliscsabai utcai lakos azt kifogásolta, hogy túl sok a gyorshajtó a városból ki- és bevezető utakon, és hogy többet kellene büntetni a rendőrségnek, és nemcsak a gyorshajtókat, hanem azokat is, akik autóval járnak akkor is, ha alkoholt fogyasztanak. Koczka Gábor, a pilisvörösvári rendőrőrs parancsnoka elmondta, hogy 9 település tartozik az őrshöz, és csak egy darab traffipax kamera van, ami azt jelenti, hogy havonta max. 3-5 alkalommal tudnak sebességmérést végezni Vörösváron.

A TEVÖ egyesület képviselője a Búcsú térre tervezett sportcsarnokkal és a létesítendő tanuszodával kapcsolatban kérdezte, hogy mikorra tervez az önkormányzat egy kulturális és szabadidőközpontot. Gromon István erre azt felelte, hogy ez olyan nagyságrendű kiadás lenne, amire nincs pénze az önkormányzatnak. Az elsődleges feladat Vörösváron a szilárd burkolatú utak építése, a járdák és parkolók építése és a csapdákvíz-elvezető rendszerek kiépítése. A helyi építési szabályzatban sportcentrumnak kijelölt terület döntő része egyébként magántulajdonban van, így nem is tudna rajta építkezni az önkormányzat. A telkek felvásárlása szintén hatalmas kiadás lenne. A másfél évtizeddel ezelőtt, az akkori testület által megálmodott kulturális és sportközpont megvalósítása a fentiek miatt nem reális terv.

A közmeghallgatáson jelen volt Sallai László tűzoltó alezredes, az Érdi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője, aki közérdekű információkat osztott meg a jelenlévőkkel. Felhívta a figyelmet arra, hogy – főleg a külterületeken – nagyon fontos, hogy legalább 3 méter széles út biztosítva legyen a tűzoltóknak a biztonságos munkavégzéshez, sőt az az ideális, ha 4 méteren alulra nem lóg be faág az útra. Azt is elmondta, hogy Vörösvár jól teljesített az elmúlt télen a síkosságmentesítés terén, hiszen Pilisvörösváron gyakorlatilag egész télen nem volt megközelíthetetlen terület. Elmondta, hogy a tavalyi évben összesen 6 darab tűzeset és 21 műszaki mentés volt Vörösvár területén.

Egy Piliscsabai utcai lakos arra hívta fel a figyelmet, hogy a Piliscsabai utca környékén lekoptak a zebra-felfestések, és hogy szerinte rossz helyen vannak elhelyezve a gyalogátkelőt jelző táblák. Emellett a vasútállomás környéki szemétre is felhívta a figyelmet, mert van, aki ide hordja a háztartási szemetét, és a gyalogos aluljáró is rendkívül büdös és szemetes. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az állomásnál található egyik lift még mindig nem működik. Azt is hozzátette, hogy az Emil cukrászda előtti buszmegállóban rendszeresen parkolnak az autósok, ezzel komoly forgalmi akadályt képezve. A polgármester válaszában elmondta, hogy az önkormányzat kezelésébe tartozó zebrákat fel fogják festeni, ami pedig nem önkormányzati hatáskör, azt jelzik a közútkezelőnek. A kitáblázásokkal hasonló a helyzet. A vasút környékével kapcsolatos problémákra azt válaszolta, hogy rengeteg hiba volt a kivitelezésben, melyre többször fel is hívta az önkormányzat a MÁV figyelmét, de sajnos nem történik semmi. A lift üzemeltetése és a takarítás is a MÁV feladata lenne, utóbbit azonban kénytelen az önkormányzat megoldani, különben ellepné az egész állomást a szemét.

A rendezvényen jelen volt Teszár Tamás, a Zöld Bicske Kft. ügyvezetője, akitől Gromon István polgármester megkérdezte, hogy mi várható a szemétszállítás terén, különös tekintettel a zöldhulladék-elszállításra, hiszen az őszi időszakban rengeteg zöldhulladék keletkezik. Az ügyvezető elmondta, hogy a jelenlegi eszközökkel nagyon nehezen tudják ellátni a területüket, de igyekeznek a szerződésnek megfelelően ellátni a feladatot.

Az utolsó hozzászólás után a polgármester megköszönte a részvételt, és közel 4 és fél óra után bezárta a közmeghallgatást.

Palkovics Mária