XV. évfolyam 4. szám - 2015. április

Legfrissebb

Legfrissebb

Immár hatéves múltra tekint vissza a Trina Orchestra, három nemzet zeneiskolásainak fesztiválzenekar jellegű formációja. A fiatalok évente, egyhetes kemény próbafolyamat után adnak reprezentatív koncertet, mindig valamel...

Interjú Mézinger Évával, a Vásár Téri Nemzetiségi Általános Iskola igazgató asszonyával • Az idei tanév mind a tanulók, mind a szülők, mind pedig az iskola munkatársai számára eseményekben és eredményekben bővelkedett. M...

Erinnerungen an die Werischwarer „Eeskruam”

3. rész

Hova hordtak jeget?

Müllerék kezdetben csak a vörösvári igényt szolgálták ki, ehhez az egy kis jégverem mellé építettek egy nagyobbat is. A két jégvermet akkor egyesítették, amikor Óbudáról [ojgyoufa] is érkeztek már a megrendelések. Ekkor a jégverem 1400 m3-es volt. 

Télen a vermet négy oldalán felnyitották, és csúszdákon csúsztatták le a jégtömböket. Így egyszerre több lovaskocsival is szállíthattak, gyorsabban ment a munka. Óbudára már nagy, zárt fa lovaskocsival hordták a jeget, így védve azt az olvadástól.  Egyszer bányatelepnél beszakadt az út [franz-sutn] bányaomlás miatt… Ekkor csak a főút melletti földúton, a bányaistállók mellett tudtak közlekedni. Mivel ez meredek és szűk volt, a két ló nem tudta felhúzni a dombon a kocsit, így további két lovat kellett a jármű elé kötni [zwaá raouss voaschpange].  

Erinnerungen an die Werischwarer „Eeskruam”

1. rész

A Sváb Sarok udvarán volt egy jégverem, amit rossz állapota miatt fel kellett számolni, azonban a jégvermek története elkezdett foglalkoztatni. Így elmentem Müller [spitznauma: Ölis] Marci bácsihoz, ezt a még talán feldolgozatlan témát dokumentálni.  A jeges [eeshaundla] szakmában ő az utolsó, aki hiteles adatközlő. Fogadják szeretettel ezt a kis emlékképet.