XIV. évfolyam 2. szám - 2014. február

Legfrissebb

Legfrissebb

A közelmúltban teljesen megújult a Fő utcai posta épülete, ahol már új, korszerű kiszolgálással várják városunk lakóit. Nemcsak az épület újult meg, hanem az intézmény is új vezetőt kapott Kepplerné Jószai Hajnalka szemé...

Hiába a térség polgármestereinek példás összefogása a M10 gyorsforgalmi út megépítése érdekében, a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár válasza szerint a 10-es út melletti települések problémáját megoldó útfejleszté...

Minden év május hónapjának utolsó vasárnapján azokra az emberekre emlékezünk, akik Magyarország védelme érdekében életüket áldozták vagy kockáztatták. A magyar hősökről az első törvény 1917-ben keletkezett, amely az első...

A világon minden településnek van valamilyen karaktere. Lehet az a karakter vonzó vagy taszító, érdekesen színes vagy unalmasan szürke, de valamilyen módon mindenképpen meghatározható, jellemezhető, leírható.

Vannak országok, ahol a települések karakterének vizsgálatával már régóta foglalkoznak, és az értékében gazdag, látványában vonzó karakterű települések jellegének megőrzésére, illetve az esetleg kellemetlen épített környezet javítására törekszenek. Ennek érdekében a település karakterét, arculatát vizsgálják, jellemzik, bemutatják, majd ajánlások és építési szabályok útján az új építéseket és felújításokat az adott arculat erősítésének vagy javításának irányába terelik.

A turisták által megcsodált sok szép európai városban éppen ezeknek az intézkedéseknek köszönhető az a rendezett városkép, megragadó hangulat, ami miatt sajátosan szépnek látjuk őket.

Magyarország ehhez a gondolkodásmódhoz csatlakozik azzal, hogy a Településképi törvény alapján ebben az évben szeptember végégig minden településnek el kell készítenie a települési arculati kézikönyvét (TAK) és az erre támaszkodó településképi rendeletét. A települési arculati kézikönyv a településeket sajátos karakterű településrészekre bontva vizsgálja. Megkeresi azokat a jellegzetes épített elemeket (beépítéseket, háztípusokat, kerítéseket, építőanyagokat, kerteket, kis építményeket), amelyek a városrész hangulatát, arculatát leginkább meghatározzák, majd ezeket a jellemzőket rendszerezi és írásban összefoglalja.

Mindenkit kérünk és biztatunk arra, hogy ha van régi fényképe, amin akár csak a háttérben is, de látszik egy szép régi ház, azt vagy beszkennelve küldje be hozzánk az info@pilisvorosvar.hu e-mail-címre, vagy személyesen hozza be a Városházára a főépítészi fogadóórákban (hétfő 13­17 óra), mi a képet beszkenneljük és rögtön vissza is adjuk

Pilisvörösváron például a város közepén, a 10-es út kanyarja által körbezárt területen a hagyományos, sváb népi jellegű lakóépületek jellemzőek. Ezek általában terméskő alapozással épültek, amire kő-, tégla-, vályog- vagy vegyes teherhordó falazat készült. A falazatot mészhabarccsal vakolták be, majd fehérre meszelték. A vakolatkeret megjelenésével egy időben a homlokzat is különböző színeket kapott. A lábazat eleinte nem különült el a homlokzat többi részétől, később cementszürkére színezték. A XX. század közepétől a lábazati falat terméskőből építették.

A városközponton belül, a Fő utca mentén meghatározó a zártsorúan épített, kapualjas, az utca felé boltokkal nyíló, az udvari szárnyban lakásokat tartalmazó háztípus. Ezeknek szépen tagolt, vakolt homlokzatuk van, egy sor álló ablakkal, cseréppel fedett magas tetővel. Itt tehát ezek adják a városrész arculatát.

Hasonlóan meghatározható a településrész karaktere a város történeti központjában, a Bányatelepen, a Karátsonyi-ligeten, a Szentiváni-hegyen, a napjainkban beépülő területeken (pl. Északi lakókörzet), a kertes mezőgazdasági területeken stb.
A szocializmus 40 éve sok magyarországi települést fosztott meg sajátos hangulatától azzal, hogy ideológiájában és építési gyakorlatában is hűtlenné vált az építészeti hagyományokhoz. Pilisvörösváron is meglátszanak ennek az időszaknak a sajnálatos nyomai: az egységes, sajátos településképet sok helyen megtörték, jellegtelen vagy idegen épületekkel váltották fel. A régebbi városrészek esetében tehát fontos, hogy megismerjük a régi arculatukat, mert az segít abban, hogy a város önmagához visszatérő módon fejlődjön tovább. Az újabb városrészek esetében pedig olyan új építési kultúra megkeresésére van szükség, amely által a kortárs építészet eszközeivel arányos, harmonikus, a hely szelleméhez illő házak születnek.

vorosvari-ujsag-2017-04-105-00004

Az arculati kézikönyv készítése kapcsán április 3-án lakossági fórumot tartottak a Művészetek Házában, amin a PilisTV stábja is jelen volt. A tudósítást megtalálják az interneten is.

Az arculati kézikönyv a településrészek bemutatása után ajánlásokkal és jó példákkal (fotók és sematikus rajzok segítségével) fogja illusztrálni, hogy a város, illetve az egyes városrészek sajátos arculatát milyen építészeti elemekkel, megoldásokkal lehet a jó irányban megerősíteni.

Reméljük, hogy a kézikönyv sokaknak segít jobban megismerni saját lakóhelyüket, és jó tanácsokkal szolgál az építtetőknek abban, hogy milyen házat építsenek!

Kálmán Kinga főépítész
Fotó: Polgármesteri Hivatal

Azt gondolhatná az ember, hogy mindenkinek fontos lakóhelyének környezete, és ami otthon elromlott, feleslegessé, szemétté vált, attól intelligens módon, vagyis az erre vonatkozó szabályok betartásával próbál „megszabadulni”. 

Minden szabálykövető, jóérzésű lakos így cselekszik, de sajnos vannak olyanok, akik az illegális hulladéklerakásból már-már sportot űznek.  A polgármesteri hivatal ezért kénytelen folyamatos harcot vívni az illegális hulladéklerakás ellen.

Tájékoztató  a központi címregiszter létrehozásával kapcsolatos ­ lakosságot érintő – folyamatról

Magyarországon a közigazgatás eddig nem rendelkezett egységes, közhiteles, az ország valamennyi címét tartalmazó címadatbázissal. Ez nagyon sok problémát okozott a lakosság számára a lakcímügyintézések során, az igazgatási szerveknek (tűzoltók, rendőrség, mentő stb.) a közigazgatási feladatok ellátásakor, valamint a közszolgáltatóknak feladatuk teljesítése közben. Ennek a problémának a megoldásaképp a jelenleg különböző hatóságoknál párhuzamosan nyilvántartott címadatoknak egyetlen nyilvántartásba történő egyesítésével a Központi Címregiszter (a továbbiakban: KCR) létrehozásáról döntöttek.

Az Építési törvény legújabb módosításai 2017. április 27-én léptek hatályba, az új rendelkezések talán legfontosabb eleme, hogy az egyszerű bejelentéssel építhető lakóépületek köre tovább bővült.

Jelenleg már a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület is létesíthető egyszerű bejelentéssel, de az építtető ebben az esetben csak természetes személy lehet, aki kizárólag saját lakhatás biztosítása céljából építkezik, az új lakóépület pedig nem tartalmazhat egy lakásnál többet. További feltétel az is, hogy a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület rendeltetése az elkészülte után 5 évig nem változtatható meg akkor sem, ha egyébként a rendeltetés megváltoztatásának egyéb jogszabályi feltételei fennállnak.

A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egy 2017. április 12. napján kelt levélben tájékoztatta a Zöld Bicske Nonprofit Kft.-vel szerződésben álló valamennyi önkormányzatot arról, hogy a Zöld Bicske Nonprofit Kft. tevékenysége nem felel meg az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv előírásainak, az általa nyújtott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nem alkalmas az OHKT-ban foglalt célok elérésére, követelmények teljesítésére, és felhívta az érintett önkormányzatokat, hogy a Szolgáltatóval mondják fel a szolgáltatási szerződést. Mivel a közbeszereztetett szerződések felmondása Képviselő-testületi hatáskör, a kérdést Gromon István polgármester a 2017. április 27-i ülésen a Képviselő-testület elé terjesztette. A Képviselő-testület körbejárta a problémát, mérlegelte a szolgáltató nélkül maradás kockázatát, és úgy döntött, hogy mielőtt felmondaná a szerződést, a vitában felmerült kérdések ügyében állásfoglalást kér a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-től, a Pest Megyei Kormányhivataltól és a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól. Az NHKV által írt levél és az NHKV-nak elküldött állásfoglalás-kérés az alábbiakban olvasható.

Dr. Fekete Sándort dr. Szender Ildikó váltja júniustól a rendelőben. Most egy rövid bemutatkozásra kértük a doktornőt, egy későbbi számban pedig beszélgetést is olvashatnak majd vele.

A Kertbarát Kör tagjai hosszú évek óta azon fáradoznak, hogy sok-sok szeretettel és egyre több szakértelemmel varázsolják széppé és termővé a vörösvári házikerteket. Most arra kértük őket, hogy állítsanak össze egy rövid kisokost, aminek segítségével Olvasóink is nekiveselkedhetnek a legfontosabb munkálatoknak. Jó kertészkedést kívánunk!

A víz egy olyan elem, ami mindenki számára jelent valamit. Van, aki fürdeni szeret, van, aki imád horgászni, mások csak ásványvíz formájában találkoznak vele. A víz számtalan formában jelen van körülöttünk, életünk része. A kisgyermekek még nem tudják, hogy milyen értékes is ez a varázslatos folyadék, minden élet forrása, testünk alapvető alkotóeleme.

Március 24-én – ahogy annak lennie kell, elsőnek – megérkezett az 1992 óta meglévő gólyafészekbe a hím gólya. Rögtön hozzá is kezdett a fészek tatarozásához, hogy mire párja is megérkezik, már egy biztonságos fészek várja, amelyikben jól fel lehet nevelni az idei fészekaljat.

Változtak a zöldfelületek fenntartásával kapcsolatos szabályok

Városunk többnyire szűk utcáiban sok esetben akadályozzák a közlekedést, a parkolást, illetve a kereszteződésekben a beláthatóságot a közterületen ültetett fák, sövények. Az út és a járda között telepített virágágyások sok esetben jelentős területet sajátítanak ki az amúgy is szűkös közterületből. Az egymástól nem megfelelő távolságra ültetett fák közé nem lehet beparkolni. Az évtizedekkel ezelőtt ültetett sövények sok helyen nagyra nőttek, s a gyalogos közlekedést megnehezítik azzal, hogy leszűkítik a járdát. A hóeltakarítást is akadályozzák, mert a sövények miatt a járdáról nincs hová belapátolni a havat, illetve az úttestről a hótóló autó nem tudja hova túrni a havat. 

Március első hétvégéjén, szombatról vasárnapra virradóra ismeretlen tettesek barbár módon feldúlták a Bányász Emlékparkot. A bányászcsilléből kiemeltek egy 20 kilós követ, mellyel teljesen szétvertek egy padot, majd a mellette lévő szemetest úgy kidöntötték, hogy a térburkolatból több kő is kifordult a helyéről. 

A 2012. április 15-én hatályba lépett új Szabálysértési törvény megszüntette a jegyző szabálysértési hatósági hatáskörét, így azóta – bár több olyan rendelete is van önkormányzatunknak, amely kötelező magatartási szabályokat ír elő vagy tilalmakat tartalmaz – ezeknek a szabályoknak a betartatására, kikényszerítésére gyakorlatilag nem volt mód.

Gondolatok a víz világnapján

Köztudott, hogy víz nélkül nincs élet. Március 22-én erre emlékezünk. A sok-sok égitest között mi, földi lények vagyunk a legszerencsésebbek. Kék bolygónk pazar vízkészlete életünk bölcsője. Már az anyaméhben dúskálunk a vízben, testünk nagy részét is ez az elem alkotja. Magyarország szerencsés, gazdag föld alatti és felszíni vízkészletben. Van bőven termál-, ásvány- és megbecsülendő, csapból folyó tiszta vizünk. De vajon még meddig? 

A levegő védelméről szóló kormányrendelet: „Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.”

Egészségünk és környezetünk védelme érdekében a következőkben szeretnénk bemutatni, hogy mely anyagok elégetése tilos a háztartási berendezésekben. 

Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 

A fenti címmel rendezte meg a Szebb Környezetünkért Egyesület környezetvédelmi fórumát 2016. október 12-én a Schiller gimnázium konferenciatermében. A szervezők nagy örömére szolgált, hogy a résztvevők között köszönthette az egyesület tagjai mellett az önkormányzat képviselőit, az óvodák, iskolák pedagógusait, a gimnázium „Zöld Kollégium”-ának diákjait. 

„TeSzedd!” akció Pilisvörösváron

A Országos Hulladék Ügynökség által indított, négynaposra bővített országos „TeSzedd!” akcióhoz idén harmadszor kapcsolódott Pilisvörösvár. Az önkormányzat és a Szebb Környezetünkért Egyesület április 30-án, szombaton szervezett szemétgyűjtést a város több pontján.

A Föld Napja egy világméretű akció a környezetszennyezés és a bolygónk védelme érdekében. Több százmillió ember és sok szervezet tesz ezen a napon valamit, ami felhívja a figyelmet az egyik legégetőbb globális problémára: arra, hogy maga az ember felelőtlen tevékenységével oly mértékben szennyezi a légkört, a vizeket, a talajt, hogy az hosszú távon veszélyeztetni fogja az élet lehetőségét a „kék bolygón”.

Az idei télen egy évtizedek óta elhanyagolt, de igen jelentős munkát kezdtek el az újdonsült Városgondnoksági osztály munkatársai, mégpedig a tavak (Slötyi) környékének rendezését. 

Az öt tavunk környékén az elmúlt évtizedek során elburjánzott az aljnövényzet, sok fa elöregedett, ágaik letöredeztek. Az elhanyagolt környezet valósággal kínálja magát az illegális szemétlerakók számára.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy megérkezett a tavasz, és ezt nemcsak a napsütésből és a madarak csiripeléséből vesszük észre, hanem abból is, hogy eljött az ideje a kerti munkák megkezdésének. Ebből az alkalomból Gemela Elvirával, a Kovács László Kertbarát Kör tagjával beszélgettünk.

Óvodánkban fontosnak találjuk a környezettudatos magatartás kialakítását. A téli madárvédelmet már a kicsiny gyerekek is megtanulhatják, ehhez igyekszünk minél több élményt és ismeretet biztosítani számukra. Egy hétig minden a madarak körül forgott!

Az egy hetes programsorozattal az volt a célunk, hogy még tudatosabban és célirányosan felhívjuk a gyermekek és közvetetten a felnőttek figyelmét a téli madárvédelemre. A téma feldolgozásában az óvoda apraja-nagyja aktívan vett részt.

Madárgyűrűzési program zajlott a Szénások Európa Diplomás területen 2014. február 8-án, szombaton. A résztvevők érkezését megelőzően reggel nyolc órakor még aggódva figyeltük az eget munkatársaimmal, vajon a szemerkélő esőben érdemes lesz-e felállítani a hálót, lesz-e benne madár. Végül úgy döntöttünk, megpróbáljuk. Fél kilencre már álltak a hálók, és reménykedtünk, hogy az eső is eláll.

Eddig szokatlanul enyhe télben van részünk idén, aminek nem örülnek felhőtlenül a Pilisi Parkerdő erdészei. Noha a kirándulóknak nem okoz problémát, hogy nincs a megszokott januári időjárásra jellemző fagyos, hideg idő, az erdő állat- és növényvilágára negatív hatással is lehet az igazi tél hiánya.

Az erdei fafajok csemetéinek fejlődése szempontjából az enyhe tél semmiképpen nem előnyös, mert sok kártevő, kórokozó a melegebb, fagymentes idő következtében túlságosan elszaporodhat. A lombrágó rovarok némelyike, például a jól ismert gyapjaslepke kedvező körülmények között tömegszaporodásra is hajlamos, de a rágcsálóknak is kedvez az enyhe idő, a szokásosnál több almot nevelhetnek fel. Nemcsak a téli sportok szerelmeseinek hiányzik nagyon a hó, mert a csapadék az erdőknek is nagyon kellene, akár hó, akár eső formában.

Városunk határában, a ligeti lovarda mögötti erdőszélen az alábbi fényképen látható súlyos környezetszennyezéssel találkozik az arra járó. Kirándulók, lovasok, kocogók, kutyasétáltatók szembesülnek e mellbevágó látvánnyal. Mintegy ötven-hatvan szétszerelt hűtőgép maradványa, annak műanyag – soha le nem bomló – részei és egyéb hulladék alkotja ezt a nagy kiterjedésű, illegális szeméttömeget. A terület kábelégetés nyomairól is tanúskodik, így egyértelműen megállapítható, hogy „vasazás” melléktermékei csúfítják el egyik legszebb kirándulóhelyünk környékét.