XVI. évfolyam 3. szám - 2016. március

Legfrissebb

Legfrissebb

A közelmúltban teljesen megújult a Fő utcai posta épülete, ahol már új, korszerű kiszolgálással várják városunk lakóit. Nemcsak az épület újult meg, hanem az intézmény is új vezetőt kapott Kepplerné Jószai Hajnalka szemé...

Hiába a térség polgármestereinek példás összefogása a M10 gyorsforgalmi út megépítése érdekében, a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár válasza szerint a 10-es út melletti települések problémáját megoldó útfejleszté...

Minden év május hónapjának utolsó vasárnapján azokra az emberekre emlékezünk, akik Magyarország védelme érdekében életüket áldozták vagy kockáztatták. A magyar hősökről az első törvény 1917-ben keletkezett, amely az első...

Das Aufstellen des Maibaums ist in Werischwar seit vielen Jahren eines der schönsten gemeinschaftlich begangenen Feste im Herzen der Stadt.

Die erwachende Natur, die frisch duftende Luft, die anmutigen Tänze der Kinder, das fröhliche Chorsingen, der hervorragende musikalische Hintergrund und das Aufstellen des riesigen Maibaums, das den jungen Männern nicht wenig Anstrengung kostet, ergeben zusammen jenes Gesamtkunstwerk, das man den Auftakt zum Werischwarer Maifest nennen kann.

A pilisvörösvári Zrínyi utcai óvodában 2017. március 21­23-án tartottuk a nemzetiségi napokat. Programjaink között szerepelt kiállítás német nemzetiségi használati és dísztárgyakból, hengerelt fal készítése, sváb dalos játékok és német nemzetiségi tánc tanulása, lovas kocsizás a közeli tanyára, régi népi játék, rongylabda készítése zokniból, valamint ismerkedés a sváb zenével, hangszerekkel. Zsámboki Szabolcs a sváb emberek mindennapjairól mesélt, Krupp Szabolcs tenorkürtön játszott a gyermekeknek, városunk főzőkonyhájának vezetője pedig hagyományos sváb ebédet biztosított.

Nagyon köszönjük a támogatást és segítséget Zsámboki Szabolcsnak, Berényi Ildikónak, Krupp Szabolcsnak, Karácsony Lajosnénak és Feldhoffer Istvánnak.

Förster Judit,
munkaközösség vezető

Zu feierlichen Anlässen, im Rahmen von Veranstaltungen der Ungarndeutschen – wie zuletzt in Werischwar zum Gedenktag an die Vertreibung – wird die Hymne der Ungarndeutschen gesungen. Sie gehört schon seit über zwei Jahrzehnten zu den Symbolen des Ungarndeutschtums, nachdem die Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen am 9. Dezember 1995 beschloss, genau welcher Wortlaut und welche Melodie die Volkshymne darstellen sollen.

Pech

A „pech” kifejezéssel gyakran találkozhatunk még a mai magyar hétköznapi beszéd során is. A „szerencse” ellentétét jelöli, annyit jelent, mint „balszerencse”, „baj”.

A szó a magyar nyelvbe az (osztrák) németből érkezett, de története és eredete még a német nyelv kialakulásának idejénél is ősibb, hiszen a német nyelv – egész pontosan: az ófelnémet – legkésőbb a VII. század folyamán vette át a „pix” szó ragozott alakját a latinból, ahol a „(fenyő)szurok, kátrány” jelentéssel bírt. A századok folyamán a szó a németben először „pëh/bëh”, majd a középfelnémetben „pëch/bëch” formában volt használatos, a mai írásmódja, a „Pech” az újfelnémet, modern németben alakult ki. „Szurok, kátrány” mellett egy ideig „pokol” jelentéssel is használták.

Gedenkfeier in Werischwar zur 
Vertreibung der Ungarndeutschen

Am 19. Januar 2017 kamen im Kulturhaus von Werischwar all jene zusammen, die sich in gemeinsamer Runde an die schreckliche Tragödie des Ungarndeutschtums von 1946 erinnern wollten. Am gleichen Tag, dem 19. Januar jenes Jahres fuhr der erste Zugtransport mit Ungarndeutschen von Ungarn aus ab. Damit hatte die Vertreibung – oder wie es die ungarischen Behörden und später die Propaganda verlogen-bagatellisierend nannten: die Aussiedlung – ihren Anfang genommen. Sie sollte bis ins Jahr 1948 dauern und die Vertreibung von etwa 200.000 Ungarndeutschen zum Ergebnis haben. Schon am ersten Tag wurden tausend Menschen aus Wudersch (Budaörs) deportiert, und was sie an Hab und Gut zurücklassen mussten, wurde geraubt, ihre Heime geplündert und in ihre Häuser wurden Fremde einquartiert.

Faschingsbegräbnis 2017 im Haus der Künste in Werischwar

Zu den alten Sitten gehört im deutschsprachigen Raum und so auch bei den Ungarndeutschen das so genannte Faschingsbegräbnis, mit dem der Fasching bzw. Karneval zu Ende geht und die Fastenzeit eingeläutet wird. Gemeinsam ist in dieser Tradition, dass in der Nacht vor Aschermittwoch der Fasching zum Abschluss einer ausgelassenen, fröhlichen, nicht selten freizügigen Feier verabschiedet wird. An manchen Orten wird eine den Fasching symbolisierende Strohpuppe verbrannt, andernorts wird sie zu Grabe getragen. In Werischwar existiert diese Tradition in der Form des Begräbnisses von Fasching Toni, den eine Puppe symbolisierte.

BLICCELÉS, BLICCEL

A VOLÁN-buszok járatain jól látható helyen a következő felirat olvasható: „A bliccelés pótdíjazást vagy utazásból való kizárást von maga után!” A „bliccelés” szó nyilvánvalóan a jegy vagy bérlet nélküli utazást jelenti.

Ezúton tájékoztatjuk a tisztelt érdeklődőket, hogy az önkormányzat támogatásával 2016 őszén megjelent Kormos Szilvia A pilisvörösvári zsidó temető című műve. A könyv megvásárolható az Atlantisz Kiadó könyvesboltjában és webáruházában. További információk elérhetők a kiadó honlapján, az alábbi címen: http://www.atlantiszkiado.hu/konyv.php?ID_konyvek=21427 

A könyv legérdekesebb, közérdeklődésre leginkább számot tartó részleteit a szerző írásos engedélyével a városi honlapon is közzétettük, az alábbi címen: http://pilisvorosvar.hu/bejegyzes-kategoriak/vorosvari/pilisvorosvar-tortenete/

Gromon István
polgármester

Egy település – azaz egy beszélőközösség – nyilvános helyein megjelenő feliratok, kiírások arról tanúskodnak, hogy az adott közösség milyen nyelveket ismer, és hogy ezeknek a nyelveknek a közösségen belül milyen presztízsük van.

Ha végigsétálunk Vörösvár utcáin, és figyelmünket tudatosan a feliratokra irányítjuk, hamar kiderül, hogy nemcsak magyar nyelvű feliratok láthatók. Milyen más nyelvek jelennek meg a hétköznapjainkban? Milyen feladatot lát el a többnyelvűség Vörösváron? 

Am 20. November 2016 war es wieder soweit: Die Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung Werischwar begrüßte die im Haus der Kultur zahlreich erschienenen Gäste zu ihrem traditionellen Nationalitätennachmittag, der heuer bereits das dreizehnte Mal stattfand.

Pilisvörösvár Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőtestületének 2016. évi közmeghallgatása

Ez évben is nagy számban jelentek meg a város intézményeinek és egyesületeinek képviselői és érdeklődő polgárok a 2016. október 12-ére meghirdetett német nemzetiségi önkormányzati (PNNÖ) közmeghallgatáson a Városháza dísztermében.

Bei der Betrachtung jedweder nationalen Minderheit spielt natürlich die Frage eine wichtige Rolle, wie viele Menschen ihr zugerechnet werden können. Die Geschichte Ungarns und mit ihr die der Ungarndeutschen war so ereignisreich und leider nicht frei von Schicksalsschlägen, dass bei der Betrachtung der Entwicklung der Zahl der Ungarndeutschen seit 1900 bis zum heutigen Tag wir heute zwar über die Zahlen moderner Volkszählungen verfügen, aber – auf Grund der schrecklichen Konnotation, die das Wort „Volkszählung“ für das Ungarndeutschtum besitzt – nicht sicher sein können, inwieweit die Zahlen der Volkszählungen nach der politischen Wende die Realität widerspiegeln.

Im Theatersaal des Hauses der Künste wurde heuer in Erinnerung an den Choreographen und Volkstanzlehrer Josef Wenczl zu einem geselligen Beisamensein eingeladen.

Die Tanzgruppe blickt auf eine lange, 62-jährige Geschichte zurück, ihr Entwicklungsweg wurde und wird immer noch durch zahlreiche Auszeichnungen begleitet (z.B. Niveau-Preise, Auszeichnungen der Landestanzfestivale, Wanderpreise, Auszeichnungen des Ungarischen Kultusministeriums). Den harmonischen musikalischen Hintergrund des Abends verdankte man den Kapellen Die Ziribarer, Bergländer Buam, Bravi Buam sowie Tamás Mirk, der einen thematischen Block auf dem Akkordeon begleitet hatte. Die Veranstaltung wurde in zwei Sprachen – ungarisch und deutsch – in ruhiger und schöner Intonation von Andrea Peller moderiert.

A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar 2016. szeptember 30. és október 4. között németországi testvérvárosunkban, Gerstettenben vendégszerepelt. A Gerstetten Musikverein Harmonie zenekar 1990 pünkösdjén jött először Vörösvárra. Tavaly, a szüreti napok keretében városunkban ültük meg a két fúvószenekar 25 éves barátságát. Idén Gerstettenben ünnepeltünk, mivel fúvószenekarunk 1991-ben látogatott el először német barátainkhoz. 

Am 30. September versammelten sich ca. 200 Leute aus Werischwar und den umliegenden Ortschaften im Haus der Künste, um sich das Stück „Rosmarin“ der Laientheatergruppe Kompanei aus Schaumar anzuschauen.

Unter dem Titel „Steh dazu!“ veröffentlichte die Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen (LdU) ein Heft mit der „Strategie der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen bis 2020“, die in fünf Kapiteln (Politik, Erziehung und Bildung, Kultur, Jugend, Medien) auf die wichtigsten Bereiche des Lebens der Volksgruppe eingehend skizziert, welche Zielsetzungen in den kommenden Jahren angestrebt werden sollen. Indem auch eine Reihe von konkreten Ergebnissen in Aussicht gestellt werden, zeigt sich die Entschlossenheit der LdU.

Az Észak-magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége Egyesület november 6-án (vasárnap) 15 órakor rendezi meg az északi régió
17. Német Nemzetiségi Regionális Kulturális Gálaműsorát a tököli Sportcsarnokban.

A rendezvényre Pilisvörösvár Német Nemzetiségi Önkormányzata megfelelő számú jelentkező esetén buszt indít. Indulás: 2016. november 6-án 13.30-kor a Vásár térről.

Jelentkezni Sax Lászlónál lehet 2016. október 31-ig.

Geht man der Frage nach, wie viele Deutsche bzw. Ungarndeutsche es in den vergangenen Jahrhunderten in Ungarn gegeben hat, so besteht bei dieser Betrachtung immer das Problem, welches Ungarn man als Grundlage des Vergleiches heranziehen soll. Denn die Grenzen Ungarns sowie die Größe des Landes haben sich in den vergangenen Jahrhunderten verändert – und mit ihnen zusammen die Zahl der Deutschen in Ungarn.

VALAMI NEM STIMMEL

„Ha valami az autójával nem stimmel” – olvasható egy fővárosi autószerviz hirdetésében, és „Valami nem stimmel ezzel a medúzával” volt a minap egy napilap cikkének a címe. A „stimmel” szóval gyakran találkozhatunk a magyar köznyelvben, de feltűnő, hogy szinte majdnem mindig tagadó formában, azaz ha valami „nem stimmel” – úgy, mint az idézett hirdetésben vagy az újságcikkben.

A svábok 2016-os évi világtalálkozójára július 31. és augusztus 10. között Vörösváron kerül sor.

A világtalálkozón – osztrák és német vendégeken kívül – a magyarországi, argentin, ausztrál, brazil, bánáti, szatmári, kanadai, horvát, egyesült államokbeli, szerb és román svábok képviselői és kulturális egyesületei vesznek részt.

A nagyszabású eseménysorozat, amelynek a helyszínét a Schiller Gimnázium biztosítja, a következő állomásokból fog állni:

Tanévköszöntő interjú Szabóné Bogár Erika igazgató asszonnyal

• Milyen nemzetiségi programok, események elé néz a kétnyelvű német nemzetiségi Schiller Gimnázium a most kezdődő tanévben?

Az összes 2016/2017-re tervezett nemzetiségi programunk közül jelentősége okán elsőként a „Wanderbündel”-projektet említeném. Január közepén a Schiller Gimnáziumban ér véget az LdU által 2016 első félévében kezdeményezett projekt. A Wanderbündel magyarul vándorbatyut jelent. 2016 áprilisában indították útjára Pécsett. Lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy megemlékezzenek a XX. századi svábokat érintő sorscsapásokról. Gimnáziumunk 2016 tavaszán rendezte meg az ehhez kapcsolódó projektnapját, de a hozzánk érkező vándorbatyut is méltó módon fogjuk fogadni.

20 éves partnerkapcsolat Gerstettennel

Július utolsó szombatján sokak számára kedves ünnepségnek, a gerstetteni testvérkapcsolat huszadik évfordulója alkalmából megrendezett partnerkapcsolati ünnepségnek adott otthont a Művészetek Háza.

Az eseményen Gerstetten és Vörös­vár önkormányzatának elöljárói, Gröbenzell és Cebazat delegációjának tagjai, továbbá mintegy ötven gerstetteni és sok-sok pilisvörösvári polgár vett részt. Az ünnepségnek német és magyar nyelven Szabóné Bogár Erika igazgató asszony adott keretet. A német és a magyar himnusz közös eléneklése után Vörösvár város nevében külön köszöntötte az ünnepség középpontjában álló Gerstetten település polgármesterét, Roland Polascheket, Franz Neradot, Gerstetten Partnerkapcsolati Bizottságának elnökét, Elisabeth Gilitzert, a Pilisvörösvár és Gerstetten közötti partnerkapcsolat gerstetteni alapítójának, Eduard Gilitzernek a feleségét és Schäffer Lőrincet, a partnerkapcsolat vörösvári alapítóját. A köszöntőt követően került sor a polgármesterek ünnepi beszédeire. 

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a TRINA zenei találkozó és a gerstetteni 20 éves jubileumi találkozó kapcsán nyújtott sok-sok segítségért és munkáért mindazoknak, akik közreműködésükkel nagyban hozzájárultak a rendezvények sikeres, színvonalas lebonyolításához, a gerstetteni partnervárosi kapcsolat további elmélyítéséhez és városunk jó hírnevének öregbítéséhez. Külön köszönetet érdemelnek a következők:

Der Weltdachverband der Donauschwaben e. V. lud vom 29. Juli bis zum 10. August 2016 zum 3. Welttreffen Donauschwäbischer Kulturgruppen in Werischwar ein. Das Programm, dessen einzelne Punkte auch außerhalb Werischwars stattfanden, war sehr reichhaltig, und umfasste das in Werischwar durchgeführte Programm des Treffens über die Hauptversammlung des Weltdachverbandes hinaus, in deren Rahmen die Neuwahlen des Präsidiums erfolgten, ein Tanzseminar mit Anita Molnár-Breier, ein weiteres mit Julia Szabó und Edina Bunth, ein drittes mit Anna Schusster und Ildikó Schäffer aus Taks, Kindertänze mit Mária Schokátzné Tallér und auch mit Julia Mirk, einen Polkagrundkurs mit Hansi Müller, Singen mit Franz Heilig, den Auftritt der Donauschwäbischen Blaskapelle aus Entre Rios/Brasilien, einen informativen und mitreißenden Vortrag von Josef Jerger mit dem Titel „Erinnerung an die Jahre 1944 bis 1950“, Vorträge zu Myrthenkränzen (Orsolya Kovács) und Trachten (Katalin Parisáné Nagy) sowie eine Gedenkfeier an Jozsef Wenczl.

2016. április 29-én Lóczy István, az Imedias Kiadó vezetője a Művészetek Házában tartott előadásában mutatta be Adam Müller-Guttenbrunn „A svábok bejövetele” című regényének első magyar nyelvű kiadását. A könyvbemutatót Berényi Ildikó igazgató asszony konferálta.

A jelenlévők a jól követhető, sok képpel támogatott előadásból értesülhettek a könyv témájáról, főbb cselekményszálairól, valamint a szerzőt foglalkoztató legfontosabb kérdésekről. Lóczy István a regényt ezenkívül történelmi közegében is elhelyezte. Előadásában hangsúlyozta, hogy a svábok törökdúlás utáni bevonulása nemcsak a magyarországi németek történelmének a része, hanem Magyarországé, a magyaroké is. Az Ulmer Schachtel, amikkel a telepesek a Dunán közlekedtek, sok településen a svábok jelképévé vált (pl. Vállajban, Visegrádon). Érdekességként megjegyezte, hogy ezek a tutajok csak lefelé hajóztak a Dunán. Amikor megérkeztek a céljukhoz, szétbontották őket, és a faanyagot eladták. A tutajok közlekedésének iránya a XVIII. századi migrációt is szimbolizálja: a telepesek csak egy irányban, Magyarország déli, dunántúli részei felé utaztak, tömeges visszatérőkről nincs tudomásunk. Lóczy István kiemelte, hogy a betelepítés adminisztrációjának lebonyolítása óriási logisztikai teljesítmény volt mind a Habsburgok, mind a földesurak részéről – gondoljunk csak abba bele, hogy például a postakocsi-forgalom Magyarországon csak 1752-ben indult el.

Március 24-én a Schiller Gimnázium diákjai tanáraik és meghívott vendégek közreműködésével a magyarországi németek elűzetésének a témáját dolgozták fel egy egész napos – végig német nyelvű – projektnap keretében.

Gerhard Seewann tollából

Prof. Dr. Gerhard Seewann 2007-tól nyugalmazásáig volt tanszékvezető a Pécsi Tudományegyetemen a Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszéken. 1944-ben született Grazban, ahol érettségi után a Karl Franzens Egyetemen történelem–filozófiát hallgatott. Az egyetem és a doktori cím megszerzése után számos rangos németországi intézménynek volt a munkatársa, míg Pécsre nem költözött. Tudományos munkásságában már az 1980-as években kezdett el a közép-európai magyarsággal és németséggel mint nemzeti kisebbségekkel foglalkozni. Kutatásainak központi témája e kisebbségek történelme, illetve fejlődésük hasonlóságai voltak.

E havi nemzetiségi rovatunkban Bruckner János és felesége, Scheller Terézia életébe pillantunk be, unokájuk, Gyarmati Istvánné Kreiszl Gabriella elbeszélése alapján. A történet megosztásának apropóját a nagyböjt adja. Az az időszak, amelyben Jézus szenvedéstörténetének a tükrében végiggondolhatjuk a saját életünket, azt, hogy mi igazán fontos az életünkben, és mi mellékes.

Für die Ungarndeutschen war und ist Ungarn ihre Heimat, die sie lieben und an der sie festhalten. Wie sehr dies der Fall ist, zeigt auch das Verhalten der Ungarndeutschen in den vergangenen 70 Jahren.

A drukker drukkol

A „szurkolni”, illetve „szurkoló” szavakon kívül sokszor hallhatjuk még a „drukkolni” és „drukker” szavakat is a magyarban. Eredetük – vagyis hogy a németből kerültek a magyarba – nyilvánvaló. Ugyanakkor ezeknek a szavaknak az az érdekességük, hogy fenti értelmükben (szurkolni, szurkoló) csak a magyarban használatosak, a német nyelvben nem.