XVI. évfolyam 11. szám - 2016. november

Legfrissebb

Legfrissebb

Március 15-én 11 óra előtt nem sokkal a Hősök terénél idén is piros, fehér, zöld színű kokárdákkal a szívük fölött gyülekeztek városunk polgárai az 1848­49-es forradalom és szabadságharc emlékére tartott városi ünnepség ...

Március 9-én került sor a Fő utca 122-ben megnyílt új Gyógytorna és Fizikoterápiás rendelő hivatalos átadására. Az ünnepélyes átadót az épület udvarán rendezték meg, a városvezetés, a hivatali dolgozók és a meghívott ven...

Március 11-én a Pilisvörösvári Cziffra György Alapfokú Művészeti Iskola színháztermében újfent – immáron ötödik alkalommal – rendezték meg az Ifjúsági Fúvóstalálkozót, amelynek házigazdája a tanintézmény fúvószenekara, a...

Tehetséges atléta, tehetséges énekes – bármelyik pályát választhatta volna, mégis orvos lett. Ő dr. Fekete Sándor, városunk egyik háziorvosa, aki 28 év után megválik vörösvári praxisától. Ennek kapcsán beszélgettem dokto...

Zu feierlichen Anlässen, im Rahmen von Veranstaltungen der Ungarndeutschen – wie zuletzt in Werischwar zum Gedenktag an die Vertreibung – wird die Hymne der Ungarndeutschen gesungen. Sie gehört schon seit über zwei Jahrzehnten zu den Symbolen des Ungarndeutschtums, nachdem die Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen am 9. Dezember 1995 beschloss, genau welcher Wortlaut und welche Melodie die Volkshymne darstellen sollen.

Pech

A „pech” kifejezéssel gyakran találkozhatunk még a mai magyar hétköznapi beszéd során is. A „szerencse” ellentétét jelöli, annyit jelent, mint „balszerencse”, „baj”.

A szó a magyar nyelvbe az (osztrák) németből érkezett, de története és eredete még a német nyelv kialakulásának idejénél is ősibb, hiszen a német nyelv – egész pontosan: az ófelnémet – legkésőbb a VII. század folyamán vette át a „pix” szó ragozott alakját a latinból, ahol a „(fenyő)szurok, kátrány” jelentéssel bírt. A századok folyamán a szó a németben először „pëh/bëh”, majd a középfelnémetben „pëch/bëch” formában volt használatos, a mai írásmódja, a „Pech” az újfelnémet, modern németben alakult ki. „Szurok, kátrány” mellett egy ideig „pokol” jelentéssel is használták.

Gedenkfeier in Werischwar zur 
Vertreibung der Ungarndeutschen

Am 19. Januar 2017 kamen im Kulturhaus von Werischwar all jene zusammen, die sich in gemeinsamer Runde an die schreckliche Tragödie des Ungarndeutschtums von 1946 erinnern wollten. Am gleichen Tag, dem 19. Januar jenes Jahres fuhr der erste Zugtransport mit Ungarndeutschen von Ungarn aus ab. Damit hatte die Vertreibung – oder wie es die ungarischen Behörden und später die Propaganda verlogen-bagatellisierend nannten: die Aussiedlung – ihren Anfang genommen. Sie sollte bis ins Jahr 1948 dauern und die Vertreibung von etwa 200.000 Ungarndeutschen zum Ergebnis haben. Schon am ersten Tag wurden tausend Menschen aus Wudersch (Budaörs) deportiert, und was sie an Hab und Gut zurücklassen mussten, wurde geraubt, ihre Heime geplündert und in ihre Häuser wurden Fremde einquartiert.

Faschingsbegräbnis 2017 im Haus der Künste in Werischwar

Zu den alten Sitten gehört im deutschsprachigen Raum und so auch bei den Ungarndeutschen das so genannte Faschingsbegräbnis, mit dem der Fasching bzw. Karneval zu Ende geht und die Fastenzeit eingeläutet wird. Gemeinsam ist in dieser Tradition, dass in der Nacht vor Aschermittwoch der Fasching zum Abschluss einer ausgelassenen, fröhlichen, nicht selten freizügigen Feier verabschiedet wird. An manchen Orten wird eine den Fasching symbolisierende Strohpuppe verbrannt, andernorts wird sie zu Grabe getragen. In Werischwar existiert diese Tradition in der Form des Begräbnisses von Fasching Toni, den eine Puppe symbolisierte.

BLICCELÉS, BLICCEL

A VOLÁN-buszok járatain jól látható helyen a következő felirat olvasható: „A bliccelés pótdíjazást vagy utazásból való kizárást von maga után!” A „bliccelés” szó nyilvánvalóan a jegy vagy bérlet nélküli utazást jelenti.

Ezúton tájékoztatjuk a tisztelt érdeklődőket, hogy az önkormányzat támogatásával 2016 őszén megjelent Kormos Szilvia A pilisvörösvári zsidó temető című műve. A könyv megvásárolható az Atlantisz Kiadó könyvesboltjában és webáruházában. További információk elérhetők a kiadó honlapján, az alábbi címen: http://www.atlantiszkiado.hu/konyv.php?ID_konyvek=21427 

A könyv legérdekesebb, közérdeklődésre leginkább számot tartó részleteit a szerző írásos engedélyével a városi honlapon is közzétettük, az alábbi címen: http://pilisvorosvar.hu/bejegyzes-kategoriak/vorosvari/pilisvorosvar-tortenete/

Gromon István
polgármester

Egy település – azaz egy beszélőközösség – nyilvános helyein megjelenő feliratok, kiírások arról tanúskodnak, hogy az adott közösség milyen nyelveket ismer, és hogy ezeknek a nyelveknek a közösségen belül milyen presztízsük van.

Ha végigsétálunk Vörösvár utcáin, és figyelmünket tudatosan a feliratokra irányítjuk, hamar kiderül, hogy nemcsak magyar nyelvű feliratok láthatók. Milyen más nyelvek jelennek meg a hétköznapjainkban? Milyen feladatot lát el a többnyelvűség Vörösváron? 

Am 20. November 2016 war es wieder soweit: Die Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung Werischwar begrüßte die im Haus der Kultur zahlreich erschienenen Gäste zu ihrem traditionellen Nationalitätennachmittag, der heuer bereits das dreizehnte Mal stattfand.

Pilisvörösvár Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőtestületének 2016. évi közmeghallgatása

Ez évben is nagy számban jelentek meg a város intézményeinek és egyesületeinek képviselői és érdeklődő polgárok a 2016. október 12-ére meghirdetett német nemzetiségi önkormányzati (PNNÖ) közmeghallgatáson a Városháza dísztermében.

Bei der Betrachtung jedweder nationalen Minderheit spielt natürlich die Frage eine wichtige Rolle, wie viele Menschen ihr zugerechnet werden können. Die Geschichte Ungarns und mit ihr die der Ungarndeutschen war so ereignisreich und leider nicht frei von Schicksalsschlägen, dass bei der Betrachtung der Entwicklung der Zahl der Ungarndeutschen seit 1900 bis zum heutigen Tag wir heute zwar über die Zahlen moderner Volkszählungen verfügen, aber – auf Grund der schrecklichen Konnotation, die das Wort „Volkszählung“ für das Ungarndeutschtum besitzt – nicht sicher sein können, inwieweit die Zahlen der Volkszählungen nach der politischen Wende die Realität widerspiegeln.