XVII. évfolyam 4. szám - 2017. április

Legfrissebb

Legfrissebb

A megszokottól kissé eltérő napirendekkel tartotta meg idei közmeghallgatását városunk képviselő-testülete október 12-én, csütörtökön. Az önkormányzat elmúlt egy évéről szóló beszámoló mellett itt mutatta be Kálmán Kinga...

Október 23-án Pilisvörösvárért emlékérmet vehetett át Oláhné Szabó Anita, a Cziffra György Alapfokú Művészetoktatási Iskola igazgatónője. Ebből az alkalomból beszélgettem vele az elismerésről, motivációról, családról, a ...

A magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményére emlékeztünk október 23-án. A Hősök terén megtartott koszorúzás után a Művészetek Házában ünnepi műsorral és ünnepi beszéddel várták a megemlékező közönséget, valamint...

Napjainkban talán már nem is tudnánk úgy rábökni a falinaptár rubrikáira, hogy ne essen akkorra valamiféle világnap. De mi is tulajdonképen ez az ünnep? Nos, nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy ezek olyan, évről évre...

A fiatalokból alakult Heimatwerk számos vörösvári által ismert formáció, hiszen nemzetiségi és városi önkormányzati ünnepségeken sokszor tanúi lehetünk hagyományőrző tevékenységüknek. Az alábbi interjúban az elnökség tag...

Október 27-én a Művészetek Házában szörnyűséges volt a hangulat. Rémes gyerekek kapartak, farigcsáltak vicsorgó töklámpásokat, ijedeztek a ijesztgetős szobában és készítettek apró rémségeket. A halloweeni buli mégis tök jó volt.

Október 17-ei rendkívüli ülés

Pályázat a Ligeti óvoda felújítására

Pályázat benyújtásáról döntött a képviselő-testület a Ligeti Cseperedő Óvoda épületének felújítására. Az 1981-ben átadott épület az elmúlt harminchat év során nagyon elöregedett, sok tekintetben felújításra szorul. 2016-ban már próbált erre pályázati úton pénzt szerezni az önkormányzat, de sikertelenül. Szeptemberben új pályázati felhívás jelent meg a meglévő, működő, 100%-os önkormányzati tulajdonú óvodák elavult, leromlott műszaki állapotú intézményi infrastruktúra-fejlesztésére. A pályázat keretében energetikai korszerűsítés esetén lehetőség van támogatást szerezni eszközbeszerzésre, az udvar felújítására, szabadtéri zuhany kiépítésére, sportszoba kialakítására is. Egy önkormányzat csak egy intézményre nyújthat be pályázatot. Az elnyerhető támogatási összeg felújítás esetén minimum 30 millió Ft és maximum 150 millió Ft. A pályázat 85%-os intenzitású, azaz 15%-os önrész kell hozzá.

A megszokottól kissé eltérő napirendekkel tartotta meg idei közmeghallgatását városunk képviselő-testülete október 12-én, csütörtökön. Az önkormányzat elmúlt egy évéről szóló beszámoló mellett itt mutatta be Kálmán Kinga főépítész a Települési arculati kézikönyv és a Településképi rendelet tervezetét, és természetesen a közérdekű lakossági kérdések, hozzászólások sem maradtak el.

A magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményére emlékeztünk október 23-án. A Hősök terén megtartott koszorúzás után a Művészetek Házában ünnepi műsorral és ünnepi beszéddel várták a megemlékező közönséget, valamint önkormányzati kitüntetéseket adtak át.

Napjainkban talán már nem is tudnánk úgy rábökni a falinaptár rubrikáira, hogy ne essen akkorra valamiféle világnap. De mi is tulajdonképen ez az ünnep? Nos, nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy ezek olyan, évről évre ismétlődő, globális vagy több nációra kiterjedő ünnepek, esetleg figyelemfelhívó napok, amelyeket jellemzően különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg. Az ilyen jeles dátumok közül mindenképpen kiemelkedik október elseje, az idősek, illetőleg a zene világnapja.

Október 20-án nyílt meg Szerdahelyi Judit Mudilla kiállítása a Művészetek Háza aulájában. A kiállítást Kimmelné Sziva Mária alpolgármester nyitotta meg, Vaszilij Kandinszkij orosz absztrakt festő és író szavaival.

Nincs olyan forma, nincs semmi a világon, ami semmit sem mond. Gyakran ­ való igaz ­ az üzenetét nem fogadja be a lelkünk; akár mert nem önmagában és nem önmagáért jelent valamit, vagy ­ amint ez valószínűbb ­ nem a megfelelő helyre érkezett ez az üzenet. Minden komoly munka épp olyan benső zengést hallat, mint a csendesen és méltóságteljesen kimondott szavak: „itt vagyok”!

Az alpolgármester asszony röviden beszélt a művésznőről, majd a munkásságát és a kiállított képeket mutatta be. „A szín, a színek, mi is a szerepük a festészetben? Mennyi mindenre kell a festőművésznek vigyázni a színek dolgában, mert a festmény elsősorban a szín művészete. Gondoljunk bele: egy kép, mielőtt csataló, meztelen nő, vagy bármilyen történet lesz belőle, nem egyéb, mint egy bizonyos csoportosítás szerint elrendezett színekkel borított sík felület. A szín a fénnyel kezdődik. A fény színe a hullámhosszától függ, amit a szemünk érzékel. A vizuális érzékelés során szinte soha nem tapasztaljuk olyannak a színeket, mint amilyenek fizikai mivoltukban. Ez teszi a színeket a művészet legviszonylagosabb eszközeivé. A fehér fény prizmával összetevőire bontható, ezek a spektrumszínek, mint tudjuk, a vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó, ibolya, plusz a bíbor. A színérzetet a visszavert fény okozza, amely a színek keveredéséből adódó kivonás és fényelnyelés után megmarad. A spektrumszínek színezetének változása a bíborszínekkel kiegészítve folyamatos, önmagába visszatérő görbén történik, ez a színkör. A komplementer színek nagyjából egymással szemközt helyezkednek el. Ez azért lényeges, mert Judit a képeken ezeket a színeket használja. […]

Kandinszkijjel kezdtem, vele is fejezem be: A szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre. A szín a billentyűzet, a szemek a kalapácsok, a lélek a zongora a húrokkal. A művész a kéz, amely játszik. Megérinti az egyik vagy másik billentyűt, és megrezegteti a lelket.”

2017. szeptember 28.

Újra lesz bérlője a Fő utca 77.-nek

A képviselő-testület még augusztusban döntött arról, hogy 1500 Ft/hó/m2 bérleti díjért (azaz 306 200 Ft/hó alsó limitáron) meghirdeti bérbeadásra a Fő utca 77. szám alatti ingatlant, melyet korábban a Raiffeisen Bank bérelt. A kiírt határidőig két pályázat érkezett: az egyik a General Immo Ingatlanhasznosító Kft.-től, a másik a Chimpex Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től. Mindkét pályázat megfelelt a kiírásnak, s alapos mérlegelés után az önkormányzat a Chimpex Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek adta bérbe a helyiséget, 315 000 Ft/hó bérleti díjért, határozatlan időre, 3 havi kaucióval és 4 év felmondási moratóriummal. A nyertes pályázó vegyes kiskereskedést fog nyitni az épületben. (163/2017. határozat – 7 igen, 5 nem)

A hagyományokhoz híven az idei évben is megrendezésre került a szüreti felvonulás, valamint az esti bál. A csoportok már hetekkel a rendezvény előtt elkezdtek készülődni. Mindenki gondosan készítette a viseletét, csinosítgatta járművét, a felvonuló csoportok előkeresték tábláikat. A Werischwarer Heimatwerk tagságából vállalták idén is a bírói és bírónéi tisztséget. A bíróné Breier Katalin, a bíró pedig vőlegénye, Bátai Bence volt, így idén valóban közeli kapcsolat volt a bíró és a bíróné között. A kisbírói szerepben idén is Steckl Bálintot láthattuk. Az ünnepi hintót ismét Piehl János úr ajánlotta fel, ezúton is hálásan köszönjük neki!

Idén immár 11. alkalommal mérhették össze erejüket a csapatok a svábok betelepülésének emléket állító tutajhúzó versenyen. A verseny – a szokásokhoz híven – augusztus 20-án, a Vörösvári Napok záróakkordjaként zajlott a Kacsa-tónál.

2017. szeptember 7.

Első féléves beszámoló a gazdálkodásról

Elfogadta a képviselő-testület az önkormányzat első féléves gazdálkodásáról szóló beszámolót. Az önkormányzat az idei első félévet a bevételi előirányzat 55,22%-os és a kiadási előirányzat 42,16%-os teljesítésével zárta. A féléves beszámoló adataiból következtetve az éves költségvetés a tervek szerint fog teljesülni úgy, hogy az intézmények működtetése, az alap- és vállalt feladatok ellátása biztosítva van, és emellett az év végéig mintegy 400 millió forint értékű fejlesztés fog megvalósulni. (147/2017. határozat – 8 igen, 2 nem, 1 tartózkodás)

Ahogy minden évben, idén is a Vörösvári Napok második napján, augusztus 12-én, szombaton a Német Nemzetiségi Vegyeskórus ünnepi koncertjével egybekötött búcsúnyitó szentmisén vehettek részt a vörösvári hívek. A misét Balla Sándor atya celebrálta.

Szeptember elseje ezúttal nemcsak az iskolákban való becsöngetés miatt volt különleges Pilisvörösváron, hanem azért is, mert idén erre a dátumra esett a 67. magyar bányásznapi ünnepség, amelyre délután négy órakor került sor a Rákóczi utcánál található Bányász Emlékparkban.

Augusztus 20-án a hagyományokhoz híven a Nagytemplomban került sor az ünnepi szentmisére és a kenyérszentelésre. A misét ezúttal Csobánci József nyugalmazott plébános celebrálta, aki pappá szentelése után 15 évig a vajdasági Bácskában, majd a svájci Zürichben magyar plébániákon a magyar híveket szolgálta. Az utolsó 34 évben a svájci püspök kérésére kizárólag német ajkúak papja volt. Így különösen nagy örömmel fogadta el Sándor atya meghívását az augusztus 20-ai ünnepi szentmisére, melyet magyar nyelven tartott meg a vörösvári híveknek.

Sportosan indult az idei tanév a Schillerben, hiszen a hagyományos évnyitó ünnepi beszédeken és a gólyák köszöntésén kívül a felújított sportpálya átadására is sor került, melyet azonnal birtokba is vehettek a diákok egy bemutató erejéig.

A rendhagyó tanévnyitón a tanulókon és az iskola tanárain kívül ezúttal meghívott vendégek is részt vettek. Eljött Soltész Miklós, az egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár, Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, Tircsi Richárd, a Nemzetiségi Főosztály Nemzetiségi Kapcsolatok Osztályának vezetője és Gromon István, váro­sunk polgármestere.

A hagyományoknak meg­felelőlen idén sem maradhatott el a Vörösvári Napok állandóvá vált programja, a Steckl János emléktorna, amelyre augusztus 20-án került sor. A szervezők idén rendhagyó módon nem az utánpótlás számára rendezték meg a megmérettetést, hanem ­ a vörösvári felnőtt foci újjáéledését propagálandó ­ felnőtt csapatokat hívtak meg a tornára. A házigazdákon kívül még két településről érkeztek csapatok a Szent Erzsébet utcai pályára, így lépett a gyepre a Hidegkút és a Hegyvidék csapata. A negyvenöt perces, körmérkőzéses rendszerben zajló meccsek sorát a Pilisvörösvári UFC és a Hidegkút SC kezdte meg, ahol csapatunk kettő góllal bélelte ki a vendégek kapujának hálóját. A hidegkútiak ezek után a Hegyvidék SE ellen maradtak a pályán, ahol négy góllal vereséget szenvedtek. A torna győztesének kiléte tehát az utolsó mérkőzésen dőlt el, ahol városunk fiai egy-nullás gólarányban vereséget szenvedtek, így a megmérettetést a Hegyvidék SE nyerte.

Jubiläumsfeier der Städtepartnerschaft zwischen Gröbenzell und Werischwar

Am 13. August wurde in Werischwar eine Feier begangen, an der trotz des Umstandes, dass sie am Kiridoog-Sonntag stattfand, viele Bürger teilnahmen, war ihnen doch der Anlass von besonderer Bedeutung: Gröbenzell – die oberbayerische Partnergemeinde Werischwars – und das Bestehen der Partnerschaft zwischen den zwei Gemeinden wurden gefeiert.

vorosvari-ujsag-2017-08-00009

„Az én kertem” (rajzpályázat óvodásoknak) eredménye:

  1. helyezett: Kárász Orsolya
  2. helyezett: Deli-Steindl Márkusz
  3. helyezett: Petkovics Lili

„A legszebb konyhakertek Magyarországon” eredménye:

Közösségi kategória:

  1. helyezett: Gradus óvoda
  2. helyezett: Rákóczi úti óvoda

Mini kategória:

  1. helyezett: Scheller Zoltán
  2. helyezett: Takács Józsefné és Takács József

Normál kategória:

  1. helyezett: Gyarmati József és Gyarmati Józsefné
  2. helyezett: Bán Ferenc József, Gál Samu és Huba
  3. helyezett: Bödecs Antal

2017. augusztus 3. 

Szerződésbontás a Zöld Bicske Kft.-vel

Korábbi lapszámainkban részletesen beszámoltunk a hulladékszállítással kapcsolatos problémákról és döntésekről. Legutóbb az a döntés született, hogy a közszolgáltatási szerződés felbontásával megvárja a képviselő-testület a Duna-Vértes Társulás július 6-i ülését. Az ott született döntésre alapozva a testület most azt a határozatot hozta, hogy közös megegyezéssel felbontják a szerződést a Zöld Bicske Kft.-vel, de a jogviszony csak 6 hónap leteltével szűnik majd meg. Ez idő alatt a szolgáltató továbbra is ellátja a hulladékszállítási feladatokat. Emellett a képviselő-testület felszólította a céget, hogy haladéktalanul nyissa meg a szelektív hulladékudvart. (További részleteket a polgármesteri interjúban olvashatnak.) (127/2017. határozat – 9 igen)

Augusztus 11-én, pénteken délután ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét a XXVI. Vörösvári Napok. A hivatalos megnyitó előtt a hagyományokhoz híven az aulában a Kertbarát Kör kiállítását tekinthette meg a közönség, az ünnepségre pedig a Művészetek Háza színháztermében került sor.

Rendkívüli ülés
június 19. 

Tanuszoda Vörösváron is

A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program II. ütemének keretében 26 településen – köztük Pilisvörösváron is – tanuszoda-beruházás előkészítésére és megvalósítására kerül sor. A tanuszoda teljes mértékben állami beruházásban fog megvalósulni, melyhez azonban az önkormányzatnak kell biztosítania a területet. A rendkívüli ülésen arról döntött a képviselő-testület, hogy a tanuszoda helyszínéül a 097/90–96 helyrajzi számú, önkormányzati tulajdonú ingatlanokat jelöli ki. A testület felhatalmazta a polgármestert, hogy a műszaki előkészítés keretében elvégeztesse a szükséges vizsgálatokat (talajmechanika, geodézia stb.), összevonja a tanuszoda helyszínéül kijelölt területeket, kialakítsa az 5000 m2 nagyságú, a Báthory utca felől közútkapcsolattal rendelkező telket, és vonja ki művelés alól a kialakított telket. Az előkészítő munkákra 2 milliós keretösszeget biztosított a képviselő-testület. (További részleteket a polgármesteri interjúban olvashatnak.) (104/.2017. határozat – 12 igen)

Az idén negyedik alkalommal került megrendezésre az Udvari Vigadalom a zeneiskolában. Az idő ezúttal kegyes volt a szervezőkhöz, csodálatos nyári napsütésben kezdődött a rendezvény.

Június 11-én vasárnap délután a Petőfi Sándor utcai „Lahmkruam” Helytörténeti Emlékpark vidám muzsikaszóval telt meg. A Művészetek Háza szervezésében második alkalommal került sor a városi juniális megrendezésére.

Az idei rendezvény hagyományteremtő céllal vonultatta fel a környékbeli zenészeket, tánccsoportokat. A tavalyihoz hasonlóan az ez évi mulatság is a német és a magyar tánc- és zenei hagyományok ápolása jegyében zajlott. A programon felléptek a zeneiskola harmonikásai, a Lábikóka együttes, a Német Nemzetiségi Táncegyüttes, Szabó Anna és Bálint Ákos táncművészek, a Werischwarer Heimatwerk, a Nyugdíjas Klub Hagyományőrző Tánccsoport, a Margaréta Tánccsoport, a Nosztalgia Dalkör, valamint a Kisze-Kusza zenekar.

2017. május 25. 

Újabb öt évre Krausz Valéria a GESZ vezetője

Még márciusi ülésén döntött arról a képviselő-testület, hogy pályázatot ír ki a Gazdasági Ellátó Szervezet vezetői posztjára, mivel Krausz Valéria megbízása augusztusban lejár. A kiírásra egyetlen pályázat érkezett, a jelenlegi vezetőé, Krausz Valériáé. A képviselő-testület 9 igen egyhangú szavazattal újabb öt évre bizalmat szavazott Krausz Valéria jelenlegi GESZ vezetőnek. (90/2017. határozat – 9 igen)

Minden év május hónapjának utolsó vasárnapján azokra az emberekre emlékezünk, akik Magyarország védelme érdekében életüket áldozták vagy kockáztatták.

A magyar hősökről az első törvény 1917-ben keletkezett, amely az első világháborúban elhunyt katonák emlékezetéről rendelkezett. E törvény nyomán az ország számos településén állítottak emlékművet. Az emléknap idejét – május utolsó vasárnapját – 1924-ben rögzítette az Országgyűlés. A szocializmus időszaka ennek a nemes emléknapnak a folytonosságában is évtizedes szünetet jelentett. A magyar hősök napját a rendszerváltás után a világháborúk áldozatain kívül kiterjesztették mindazokra az emberekre, így például az 1956-os forradalom mártírjaira is, akik Magyarország „szabadságáért és függetlenségéért, a nemzet fennmaradásáért” harcoltak.

Évről évre beszámolunk róla, de elgondolkodtak már rajta, hogy valójában honnan is ered az esztendő azon napja, amely a fiatalokat hivatott megünnepelni? A legelső gyermeknapot Törökországban rendezték meg majdnem kétszáz évvel ezelőtt, 1920. április 23-án. A világ országaiban azóta is megtartják ezt az ünnepet, ám nációnként más és más napon. A legtöbb helyen június 1-jén (például Fehéroroszország, Észtország, Románia, Oroszország stb.), illetve november 20-án (Kanada, Franciaország, Görögország, Szerbia, Svédország stb.) rendeznek örömnapot a gyermekek számára. Hazánkban 1931-től van hagyománya a rendezvénynek, ám akkor még gyermekhétnek hívták és egy héten át tartott. Egynapos jellegét 1950-ben nyerte el, és jellemzően május utolsó hétvégéjén ünneplik.

100 éve született Fogarasy-Fetter Mihály, városunk díszpolgára, tanár, helytörténész, akinek nevéhez fűződik a Vörösvár történetét bemutató Pilisvörösvár története és néprajza című helytörténeti könyv megírása, a könyvtár felvirágoztatása, a könyvesbolt megalapítása, közösségépítő programok szervezése, az ifjúság oktatása, nevelése. Születésének ke­rek évfordulója alkalmából fia, Fogarasy Attila szervezett emlékünnepséget, melyet május 21-én, a Művészetek Házában tartottak.

Június 2-án, pénteken este telt házas zongorakoncerttel avatták fel a Művészetek Háza új zongoráját. A megjelentek Beethoven, Rossini, Schubert és Liszt Ferenc műveit hallgathatták meg Jászberényi Lilián és Berchy József előadásában.

A világon minden településnek van valamilyen karaktere. Lehet az a karakter vonzó vagy taszító, érdekesen színes vagy unalmasan szürke, de valamilyen módon mindenképpen meghatározható, jellemezhető, leírható.

Vannak országok, ahol a települések karakterének vizsgálatával már régóta foglalkoznak, és az értékében gazdag, látványában vonzó karakterű települések jellegének megőrzésére, illetve az esetleg kellemetlen épített környezet javítására törekszenek. Ennek érdekében a település karakterét, arculatát vizsgálják, jellemzik, bemutatják, majd ajánlások és építési szabályok útján az új építéseket és felújításokat az adott arculat erősítésének vagy javításának irányába terelik.

A turisták által megcsodált sok szép európai városban éppen ezeknek az intézkedéseknek köszönhető az a rendezett városkép, megragadó hangulat, ami miatt sajátosan szépnek látjuk őket.

Magyarország ehhez a gondolkodásmódhoz csatlakozik azzal, hogy a Településképi törvény alapján ebben az évben szeptember végégig minden településnek el kell készítenie a települési arculati kézikönyvét (TAK) és az erre támaszkodó településképi rendeletét. A települési arculati kézikönyv a településeket sajátos karakterű településrészekre bontva vizsgálja. Megkeresi azokat a jellegzetes épített elemeket (beépítéseket, háztípusokat, kerítéseket, építőanyagokat, kerteket, kis építményeket), amelyek a városrész hangulatát, arculatát leginkább meghatározzák, majd ezeket a jellemzőket rendszerezi és írásban összefoglalja.

Mindenkit kérünk és biztatunk arra, hogy ha van régi fényképe, amin akár csak a háttérben is, de látszik egy szép régi ház, azt vagy beszkennelve küldje be hozzánk az info@pilisvorosvar.hu e-mail-címre, vagy személyesen hozza be a Városházára a főépítészi fogadóórákban (hétfő 13­17 óra), mi a képet beszkenneljük és rögtön vissza is adjuk

Pilisvörösváron például a város közepén, a 10-es út kanyarja által körbezárt területen a hagyományos, sváb népi jellegű lakóépületek jellemzőek. Ezek általában terméskő alapozással épültek, amire kő-, tégla-, vályog- vagy vegyes teherhordó falazat készült. A falazatot mészhabarccsal vakolták be, majd fehérre meszelték. A vakolatkeret megjelenésével egy időben a homlokzat is különböző színeket kapott. A lábazat eleinte nem különült el a homlokzat többi részétől, később cementszürkére színezték. A XX. század közepétől a lábazati falat terméskőből építették.

A városközponton belül, a Fő utca mentén meghatározó a zártsorúan épített, kapualjas, az utca felé boltokkal nyíló, az udvari szárnyban lakásokat tartalmazó háztípus. Ezeknek szépen tagolt, vakolt homlokzatuk van, egy sor álló ablakkal, cseréppel fedett magas tetővel. Itt tehát ezek adják a városrész arculatát.

Hasonlóan meghatározható a településrész karaktere a város történeti központjában, a Bányatelepen, a Karátsonyi-ligeten, a Szentiváni-hegyen, a napjainkban beépülő területeken (pl. Északi lakókörzet), a kertes mezőgazdasági területeken stb.
A szocializmus 40 éve sok magyarországi települést fosztott meg sajátos hangulatától azzal, hogy ideológiájában és építési gyakorlatában is hűtlenné vált az építészeti hagyományokhoz. Pilisvörösváron is meglátszanak ennek az időszaknak a sajnálatos nyomai: az egységes, sajátos településképet sok helyen megtörték, jellegtelen vagy idegen épületekkel váltották fel. A régebbi városrészek esetében tehát fontos, hogy megismerjük a régi arculatukat, mert az segít abban, hogy a város önmagához visszatérő módon fejlődjön tovább. Az újabb városrészek esetében pedig olyan új építési kultúra megkeresésére van szükség, amely által a kortárs építészet eszközeivel arányos, harmonikus, a hely szelleméhez illő házak születnek.

vorosvari-ujsag-2017-04-105-00004

Az arculati kézikönyv készítése kapcsán április 3-án lakossági fórumot tartottak a Művészetek Házában, amin a PilisTV stábja is jelen volt. A tudósítást megtalálják az interneten is.

Az arculati kézikönyv a településrészek bemutatása után ajánlásokkal és jó példákkal (fotók és sematikus rajzok segítségével) fogja illusztrálni, hogy a város, illetve az egyes városrészek sajátos arculatát milyen építészeti elemekkel, megoldásokkal lehet a jó irányban megerősíteni.

Reméljük, hogy a kézikönyv sokaknak segít jobban megismerni saját lakóhelyüket, és jó tanácsokkal szolgál az építtetőknek abban, hogy milyen házat építsenek!

Kálmán Kinga főépítész
Fotó: Polgármesteri Hivatal